2019. november 16., szombat

Szépírói kurzus 2019/ősz/13 Bándy Krisztina versei

A Kodolányi János Egyetem Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, tavaszi félévre. A Líra kurzus hallgatója, Bándy Krisztina több házi feladatot is sikeresen oldott meg. Egyrészt ő is megírta Gregory Corso nyomán saját "házasság" versét, másrészt sajátos módon Cummings verseinek a "technikáját" is alkalmazta, sőt, Petőfi "Az őrült" című versét is újraértelmezte. Gratulálok a verseihez! 




Bándy Krisztina

Hommage Petőfi Sándornak
Az őrült

Az őrült, (ki
letépte láncát,)
de még hogy
örült, csak
(vágtatott)
el innen el!
Buzdította
magát egyre
(a Tisza).
A kapun túl kell
jutni, majd
(a rónán át),
már széttéphet
(zúgva, bőgve)
mindent újra,
hisz azt a kaput
álmában már
milliószor
(törte át).
Neki senki se
szabhat határt s
(a gátat,)
már hajnalra
oda fog
(el akarta)
érni, hol majd
ő, az őr ül
és csak zabálni
és (nyelni)
akarja ezt
(a világot).


Felirat

Ha (ez)
I (nem)
s (kérdés)
t (ha-)
e (nem)
n (egy)
velem (örök)
ki (válasz)
ellenem (!) ?


#Ma is
#Házasság

Nem csak egy papír bürokráciában,
nem egy múló állapot szemtanúk nélkül,
nem a mézeshetek kalácsházából kilesve,
nem egy kialkudott vételárét cserébe,
nem csak egy # a történet folyamban,
nem egy áldozat a nagyobb jó nevében,
nem csak egy pipa az élet-listában,
nem skype-on, nem a visszapillantó tükörben,

hanem ma is,
itt vagy velem. 2:1-ben.


Szépírói kurzus 2019/ősz/12 Krassói Karolina versei

A Kodolányi János Egyetem Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, tavaszi félévre. A Líra kurzus hallgatója, Krassói Karolina két házi feladatot is sikeresen oldott meg. Egyrészt Gregory Corso nyomán megírta saját "házasság" versét, másrészt sajátos képverset is készített a női-férfi kapcsolati rendszer ábrázolására.
Kiváló munkáit örömmel közlöm.



Krassói Karolina

Házasság

Holtodiglan…
Anyám kimondta
Apám kimondta
Aztán elváltak
Mégis hittem
Holtomiglan.





 és férfi
……………………………………………………………………hátrafelé
Eléd megy
                                            ki     fogva tartó
                                     páncélját vedli
                  
                      
                                       Rakj össze

                               Másold bele szálaidat

                               rostjaink mutassanak
Előre

2019. november 7., csütörtök

Szépírói kurzus 2019/ősz/11 Magos Fanni színpadi műve

A Kodolányi János Egyetem Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, tavaszi félévre. A Próza-Dráma kurzus nappali tagozatos hallgatója, Magos Fanni azt a házi feladatot oldotta meg jól, hogy bemutat egy "családi ebédet", és a családi ebédnél megjelenő konfliktust. Munkáját örömmel közlöm. 



Magos Fanni
Az a vasárnapi ebéd...

Szereplők:

Anya: 70 éves, Jázmin és Lili édesanyja, virágos otthonka, köténnyel
Apa: 75 éves,Jázmin és Lili édesapja,  bézs színeket visel
Lili: 36, a két gyermek édesanyja, Norbi felesége, kék ruha, szőke haj
Peti: 10 éves, Lili és Norbi gyermeke, Kamilla testvére, kék farmer, piros póló, barna haj
Kamilla: 12 éves, Peti testvére, rózsaszín ruha, szőke haj
Norbi: 40 éves, Lili férje
Jázmin: 42 éves, Lili testvére, fekete ruha, sötét haj

1.jelenet

(A falon virágos tapéta, a nézőkkel szemben kandalló. A kandalló előtt, a terem közepén egy jól megterített családi étkezőasztal. A színpad jobb oldalán ajtó. Anyuka az asztal körül sürög-forog, rendezi az edényeket, díszíti az ételeket. Apuka az asztalnál ül, és keresztrejtvényt fejt. Csengetnek. Anyuka ajtót nyit.)

Anyuka:  Édes Lilikém! Mi a helyzet veled? Gyerekek, hogy vagytok?

Peti: Nagyon jól!

Kamilla:Megvagyunk nagyi, köszönjük. Mit fogunk enni?

Anyuka:  A kedvenceteket csináltam. Gulyás levest főztem, másodiknak pedig mustáros húst, krumpligombóccal. Na gyertek, köszönjetek be a nagypapához is.
(Anyuka kézenfogva leül az asztalhoz a gyerekekkel, Lili megy utánuk. Apuka felnéz, leteszi az újságot. )

Apuka: Hogy vagytok fiatalok?

(Kamilla és Peti nevetnek. Anyuka Lilihez fordul.)

Anyuka: És veled mi a helyzet Lilim?

Lili: Jól vagyok anya, Norbi nagyon sajnálja hogy nem lehet itt. Sajnos  most Kanadába szolította a munkája. Nagyjából másfél hét múlva jön csak haza.

Anya: Semmi gond, bizonyára látjuk majd még sokat. Egy ilyen céltudatos fiatalembernek fontos, hogy koncentráljon a munkára. Hiszen sok éhes szájat kell etetnie.

Lili: Igen, valóban. Már nagyon várom, hogy hazatérjen. (Kamillára és Petire néz) Nehéz egyedül a két ördögfiókával.

(Csengetnek.)

Anya: Ohhh ez bizonyára Jázmin lesz. (közben odamegy az ajtóhoz és kinyitja)

Jázmin: Szia, Anya!

Anya: Szia, Jázmin! Jöjj csak beljebb! Az ebéd már kész, mindenki itt van. (közben odamennek az asztalhoz) A gyerekek bizonyára roppant éhesek már. Márpedig a gyerekeket nem szabad éhen hagyni!

Jázmin: Sziasztok!

Lili,  apuka,gyerekek egyszerre: Szia, Jázmin!

Anyuka: Üljünk le enni, lassan kihűl minden! (közben elkezdi mindenkinek kiszedni a levest. Miután mindenkinek kiszedte, leül. Elkezdenek enni. Evés közben beszélgetnek.)

Anya: Képzeld Jázmin, Norbit külföldre hívták dolgozni. Sajnos így most nem lehet itt velünk. Milyen nagyszerű, hogy ennyire sokat elért a munkájában. Nem?

Jázmin: De

Apuka: Mesélj Jázminkám, hogy van Dávid? Említetted, hogy valami történt vele.

Jázmin: Dáviddal nem tartjuk már a kapcsolatot. Nem működött volna hosszabb távon...

Anyuka: Hiszen legalább egy évet együtt voltatok!

Jázmin: Valóban. Szép év volt.

Anyuka: Miért szakítottatok? Nem említetted, hogy promblémákkal küzdöttetek volna.

Jázmin: Mást várt az élettől mint én. Más terveket szőttünk.

Anyuka: Gyermekeket akart?

Lili: Szerintem lényegtelen. Dávid már a múlt.

Anyuka: Azért mégis furcsa, hogy így eltűnt. Kíváncsiskodunk csupán.

Apuka: Egy család vagyunk. Minden problémát meg tudunk beszélni.

Jázmin: Nem lényeges történet. Viharos kapcsolatunk volt.

Anyuka: Viharos? Az mit jelent?

Lili: Jázmin, gyere! Szedjük le a tányérokat, és hozzuk ki a második fogást. Ne anyunak kelljen cipekedni a rossz térdével.

(Jázmin és Lili felállnak, elkezdik leszedni az asztalt)

Anyuka: Ne vicceljetek, leszedem én!

Lili: Ugyan anyu, egész nap főztél! Ez igazán semmiség.

(Lili és Jázmin összeszedik a tányérokat és kiviszik azokat a konyhába.)


2.jelenet

(Helyszín: Konyha. Fehér bútorok, rend. A tűzhelyen a második fogás)

Lili: Meddig akarod még ezt csinálni?

Jázmin: Nincs bátorságom elmondani nekik. Nekem is nehéz volt felfogni.

Lili: Tudom, megértem. De egyszerűbb, ha tiszta vizet öntesz a pohárba. Norbi is azért ment el?

Jázmin: Minden férfi gyereket szeretne...legalábbis azok akikkel összekerülök.

Lili: Árvaházak?

Jázmin: Felvetettem. Dehát nem ugyanaz.

Lili: Sajnálom. Rá fog jönni mit veszített.

Jázmin: Semmit. Egy meddő vénasszonyt. Három férfit szerettem. Mind a háromnak a gyerek volt a fókuszpont. Dávid volt az utolsó, nem akarok randizgatni többet.

Lili: Ne mondd ezt! 42 vagy, nem vagy még vénasszony. Viszont el kéne mondanod anyuéknak, különben ez a cseszegetés sosem ér véget.

( székek tolódását hallják az étkezőből)

Jázmin: Mondhatnék én akármit, anyu összeroppanna. Vissza kéne mennünk.

Lili: Már egy éve titkolod. Meddig szeretéd még?

Jázmin: Ne  mondd el nekik!

Lili: Nem az én dolgom. Ezt neked kell. Viszont nehéz látni azt, ami történik. Folyamatosan kérdőre vagy vonva. Nem is beszélve arról, hogy én is hazudok nekik. Cinkosod vagyok. Nyilván ez már csak részlet. Viszont miattad aggódom. Terápiára jársz még?

Jázmin: Valóban, már egy éve tudom, hogy meddő vagyok. Én már elfogadtam, de nehéz most Dávid nélkül. Kell a terápia. Viszont anyut összetörném vele. Főleg most, hogy az egészsége sem szolgál valami jól.

Lili: Sajnálom. Ha bármi kell, továbbra is számíthatsz rám. Viszont, valamikor ülj le vele beszélgetni erről.

Jázmin: Úgy lesz.

Lili: Egy év sok idő. Egy év hazugság, borzasztóan sok. Megértelek. Ideje tisztázni.

Jázmin. Igazad van. Most menjünk vissza.

(Jázmin megfogja a tányérokat, hogy kivigye. Lili viszi ki a másodikat. Nem jutnak vele meszire, amikor megfordulnak az anyjuk ott áll az ajtóban, könnyes szemekkel.)