A Kodolányi János Egyetem Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható,
már lehet jelentkezni a következő, tavaszi félévre. A Líra kurzus
hallgatója, Magyar Dániel női álnéven írt verset, elképzelte azt, hogyan is írna verset egy mai, húszéves, kissé zaklatott életvitelű fiatal lány, akire hatott a beat-költészet, de a szonettet is kedveli. Kiváló munkáit örömmel közlöm.
Barter
Lilla
(Magyar Dániel)
Szerelemért üvöltök
Látom
nemzedékem, mint forma nélküli pohár
várjuk
hiába, hogy valamit belénk töltsenek.
De
minek? Tudnék-e más lenni, mint spermakehely,
ha
valaki mellett fekve szemlélném most
a
falról lecsorgó csendpenészt?
Nem
várjuk meg a szembesülést,
elcseréljük
a lehetőséget egy kiló műanyag együttlétért.
Kik
vagyunk, hol a határ köztünk és a többiek között,
nem
kitapintható,
miként
teremtenénk meg azt, hogy: együtt.
Engem
a szüleim cseréltek el egy házért,
nagyiék
legalábbis azt mondták, akkor
kapják
meg a telket. Majd, ha lesz
gyerek.
Lett, de minek?
Sosem
a sorozatgyilkos nyel le egy bombát
tévedésből,
nem mondja, mielőtt felrobban,
hogy
hoppá, bocsi, hanem
egymás
mérgeit nyeljük szorgalmasan.
Drága
drogokkal kompenzálunk, azt is, ami sosem volt
a
miénk. Igazán.
Ma
itthon szívtam be, nem a mélysötét klubban, a többi szinglivel.
Mélysötét;
szinglik.
Csereáru
vagyok ugyancsak.
Csakugyan.
Ki tehet erről, ez jut eszembe, miközben
orromból
a vér,
kevesebbet
kellene, óvatosabban.
Eszembe
jut, hogy megérintsem-e magam ott,
akkor
talán még jobb lenne, mielőtt elmúlik a hatás.
Kel
fel a Nap, vért köp az égre, ő is tolta az éjjel,
erre
gondolok, amikor szemembe röhög a tükör.
Úgy
megosztanám valakivel mindezt
a
teljes, ellazult csöndben
szavam
otthonért liheg.
Vagy
tenni kellene valamit vagy várni tovább valakire.
Kezemben
a gólyatábor behívóm, rosszul írták a nevem,
íme
egy új esély,
hogy
más legyek, máshogy nevezzenek,
nem
úgy, hogy drogos picsa, nem,
egy
egészen és teljesen új név kell,
amit
még én sem ismerek, de ha kimondom,
azt
üvöltöm majd, hogy itt vagyok.
A
levelet a párnám alá teszem, aztán pár perc mozdulatlanság.
Jó
lenne valakivel így együtt nem mozdulni.
Barter
Lilla
(Magyar Dániel)
Nagyon közel
Külön
világot alkotok magam.
Lelkem
szögesdróttal körbevett terep.
Eddig
mindenki csak kívül létezett,
szavadnak
most záramhoz kulcsa van.
Nem
kellett drog vagy bármilyen anyag,
a
gólyabálon kezdtük ma az estet.
Mosolyod
vérembe heroint festett,
mikor
a hajnal halkan ránk hasadt.
Nem
vagyok többé formátlan pohár.
Lényeddel
engem csordultig tölts tele,
ahogy
mi látszunk, az nem nagytotál.
Magunkhoz
nagyon közel merészkedem.
Légy
a fény, én feléd törő bogár,
légvételed
legyen a lélegzetem!
