2016. április 29., péntek

Szépírói kurzus 2016 tavasz/12 - Zaymus Imola drámája

A Kodolányi János Főiskola Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, őszi félévre. 
Zaymus Imola a Dramaturgia óra hallgatója. Munkája igazi meglepetés. Itt közlöm.  

Zaymus Imola:
A kalap/ács
(Az világ önmagában semmis, csupán a saját emberi individuumunk által nyer értelmet. )


Szereplők:
lány
fiú
hobo 1
hobo 2

A víz partján egymás mellett ül egy lány és egy fiú. Szorosan foglalnak egymás mellett helyet, nem fogják egymás kezét, karjuk összeér. A fiú kezeit morzsolja, a lány ölében egy kis, anyagba csomagolt tárgyat fog.
Lány: Mikor?
Fiú: Még várj egy kicsit.
Lány: De hát megbeszéltük...
Fiú: Tudom, de elbizonytalanodtam.
Fiú feláll, kezével arcát simogatva fogja fejét miközben körbe-körbe járkálni kezd. Kis narkós zacskót vesz elő, belenyúl megkóstolja majd kicsomagolja és orrával felszívja. Szipogva sétál tovább, a maradékot visszadugja zsebébe. Lány ülve marad, bámul előre a vízbe.

Fiú: Megfordult már a fejedben, hogy hülyeség amit csinálunk? Hogy hirtelen a nagy semmivé válunk, és még emlékezni sem fognak ránk?
Lány: Meg. Még mindig nem vagyok benne biztos, hogy nem ez lesz-e a sorsunk. De hát, azért beszéltük meg, hogy megtesszük.
Fiú: Tudom. Tudom. Másképp sosem tudjuk meg...
Fiú a földet fixírozza, fejét rázva elmosolyodik. Leül.

Fiú: Nézd meg ezt a várost. Csupa szenny, és kosz. A magas bérházak miatt az utcák még nyáron is sötétek. A galambok ellepik a tereket, mindenhol piszkot hagyva maguk után, hogy az özvegyek otthon takaríthassák a cipőjükről a szart. A parkban a mogyorófa miatt a fél óvoda nem tud kijárni, allergiásak. Minden amit látsz az ellenség.

Lány a távolba néz.

Lány: Ez nem igaz. Én szépnek találom. A bérházak miatt nyáron is árnyék van az utcákon, nem perzsel a nap. Az özvegyeknek csak a galambok maradtak itt senki más, ők oldják fel egyedül mérhetetlen magányukat. A parkban az öreg mogyorófa meg...hány szerelmesnek adott menedéket éjszakára. A fél óvoda üres lenne ha nem lenne az a fa.  Az egész város gyönyörű.
Fiú: Te vagy gyönyörű. Gyere ide.

Lány feláll, előremegy és leül a fiú mellé. A kis csomagot maga mellé teszi. A fiú átnyúl, megfogja a lábát, kezét felcsúsztatja.

Fiú: Milyen forró vagy mindig, jó elmerülni benned. Simogass kicsit.
Lány: Itt?
Fiú: Itt.
Lány: Most?
Fiú: Most.

Lány buja pillantással átnyúl a fiú ölébe, simogatni kezdi a férfiasságát. Fiú elengedi a lány lábát és karját megragadva beteszi kezét a nadrágjába. Kéjesen  felszisszen, de abban a pillanatban el is fordul és újra feláll.

Lány:  Most már megint mi bajod?
Fiú: Te. Te vagy a bajom. Hogy a te városod fenséges, neked mindenki és minden a barátod. Az én városom meg maga a pokol. Miért vagy ilyen tiszta és szép, nem akarom, hogy hozzám érj. Nem akarlak érezni, nem akarom érezni a jóságod, az odaadásod.
Lány: Félsz, hogy marasztalnálak?
Fiú: Félek, hogy meggyőzöl nem olyan rossz ez a porfészek, amit te városnak nevezel. Hogy ha a piszkos utcákon is megyek végig, galambszaros is lesz az cipőm, és még a kurva allergiám is előjön, találok szépet. Téged.
Lány: És az miért lenne olyan rossz? Nem szereted a szépet?
Fiú: Dehogynem. Ki nem szereti. De az evilági szép sosem szép. Ezt jegyezd meg, írd le valahova. Legalább ennyi mindig maradjon neked belőlem. Várj, felírom én.

Fiú lehajol a lányhoz, farzsebéből elővesz egy tollat és ráírja a csuklójára az elhangzott szavait. Tovább jár körbe-körbe.

Fiú: Tudod mikor annyi voltam mint te, tapasztalat meg sérelmek nélkül, én is hittem a világban. Hogy amit látok mások is látják, amit hallok mások is hallják...vagy ha ők maguktól nem is, de ha megmutatom nekik majd megértik és ők is úgy ámulnak rajta majd, mint én. Hát a nagy faszt. Vak itt mindenki, a fülüket is befogják. Hol keresik ezek az életet? Hát most mondd meg. Ezért akarok elmenni.
Lány: Tehát menekülsz?
Fiú: Dehogy menekülök! Én soha nem menekülök, én már felnőttem, nem félek én semmitől. De amúgy is...már mondtam neked, miért megyek el.
Lány: Tudom. De attól még menekülhetsz. Menekülni nem csak félelemből lehet. Menekülhetsz elkeseredettségedben is. Szóval nem menekülsz?

Fiú megáll, megvakarja a homlokát majd megrázza a fejét és vihogni kezd.

Fiú: Dehogy menekülök. Felejtsd már el ezt a marhaságot.

Lány közben visszaveszi ölébe a csomagot, és azt nézegeti majd a távolba mered.

Fiú: Engem felsőbbrendű lelkek és dolgok szállnak meg, az én tehetségem nem egy genetikai kódolás hanem valami felsőbbrendű ajándék. Nem pazarolhatom az időmet így, emberi vágyakra meg feladatokra. Rajtam keresztül szólnak, én maga vagyok a tanítás, hát nem érted? Megőrjítesz.
Lány: De te attól még ember vagy. És ha az emberi kötelességeidet, kapcsolataidat e-mögé helyezed akkor nem vagy semmi több mint egy dilettáns hobbiművész. Ha a létednek a zenével való tanítás lenne az egyetlen célja és oka, akkor nem embernek születtél volna. Hanem egy dallamnak, ritmusnak, hangnak, rezdülésnek. De embernek születtél...

Fiú odaszalad a lányhoz eltorzult arccal, a lányt karjánál fogva felrántja és rángatni kezdi, majd kalapját letépi és feldobja, az fennakad a fán. Tovább rángatja a lányt, majd a földre löki. Ahogy a lány a földre esik, kiesik kezéből a csomag, nagyot koppanva arrébb gurul majd a földre érve a csomagolás elszakad, és egy fémcső látszódik ki. A fiú megdermedve áll, fejét kapkodja hol a lányra hol a csomagra néz. Kis idővel odaszalad a lányhoz, felsegíti és magához szorítja.

Sírva mondja.

Fiú: Sajnálom. Basszameg, nagyon sajnálom kérlek bocsáss meg, kérlek...Te vagy a mindenem kérlek ne hagyj el, kérlek bocsáss meg.

Fiú kicsit távolabb tolja a lányt, még mindig ölelve arcát nézi.

Fiú: Nem sérültél meg?
Lány: Nem. Semmi bajom.
Fiú: Itt maradsz velem? Ugye nem hagysz itt, fázom nélküled.
Lány: Itt maradok veled. Nem megyek sehova nélküled.
Fiú: Fogalmam nincs mit kezdenék nélküled, a részemmé váltál.
Lány: Mondom, hogy nem megyek sehova, ne félj.
Fiú homlokon csókolja a lányt, majd kézen-fogva előresétál vele pár métert és segít neki leülni. Utána odamegy a csomagért, majd visszamegy és leül a lány mellé. Zsebéből előveszi a maradék narkót, felszívja, az üres zacskót eldobja.

Fiú: Akkor megtesszük?
Lány: Biztos ezt akarod?
Fiú: Biztos. Nem itt van dolgom. Kicsomagolod?

Lány elveszi a fiú öléből a bebugyolált holmit, és lassan elkezdi lefejteni róla az anyagot. A csomag tartalma egy régi pisztoly és két golyó. A fiú a földet nézi, mozdulatlan. A lány beleteszi az egyik golyót a pisztolyba, majd a fiúnak nyújtja.

Fiú: Beletetted a golyókat?
Lány: Eleget mindkettőnknek.
Fiú:  Te vagy az életem báránykám.

A két fiatal egymás kezét szorítja, fiú a fejéhez szorítja a pisztolyt. Becsukja szemét majd meghúzza a ravaszt.

Sötétség.

Szakadt ruhájú, papírzacskóban üveget szorongató, szipogó emberek jönnek be, a földön egy hulla úszik vérben. A fiú.

Hobo 1:
Már megint ki a fasz hozza ránk a döglegyeket. Emberek annyiszor mondtam már: ha elég volt és meg akartok halni, ott a folyó. Most megint, egy hónapig feljárhatunk vízért. Na de ki ez, ki ismeri fel a ruháját?
Hobo 2: Ez az a fiú.
Hobo 1: Amelyik megbolondult?
Hobo 2: Az, amelyik magában beszélt. A szegény ács fia.
Hobo 1: Hát még ha csak magában beszélt volna. Egy hete ilyenkor nekem is bemutatta a lányt. Aztán ott kellett eljátszanom, hogy örülök a szerencsének meg milyen szép a szeme. Közben meg nézem a levegőt...hát azt hittem én is a végén bekattanok.
Hobo 2: Azért szegény nyomorult. Jó gyerek volt az.
Hobo 1: Az hát, mint mindannyian. Na menjünk, szóljunk a többieknek is emberek, hogy mától feljárunk vízért, nehogy itt fossatok nekem ettől a szerencsétlentől egy hétig. Gyerünk!

Hobo 2 közelebb megy a fiúhoz, vérben ázott kettévált koponyáját nézi. Megkerüli, és kirúgja kezéből a pisztolyt, felveszi megtörli majd elteszi. Társai után megy.

Nincs már senki, csak a fiú hullája.

Leesik egy kalap.

Vége.

2016. április 21., csütörtök

Szépírói kurzus 2016 tavasz/11 - Bauer Krisztina drámája

A Kodolányi János Főiskola Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, őszi félévre. 
Bauer Krisztina a Dramaturgia óra hallgatója. Írt egy nagyszerű új drámát, amit itt adok közre. 

Bauer Krisztina

Fortélyos félelem

I. rész
Helyszín:
            egy távolsági busz utastere

Szereplők:
            Imi és Feri (negyven év körüliek, kollégák,)
            Két nő az egyik fiatal lány, a másik harminc körüli
            Buszvezető
            Utasok

(Két férfi Imi és Feri kapaszkodnak a buszon)
Imi      Na végre péntek!
Feri      Ja, már én is nagyon vártam. Vasárnap meccs, kimész?
Imi      Hülye lennék! Kint kell lenni előtte egy órával, akár a reptéren.
Feri      Mondták a haverok, hogy elveszik a sörös dobozt is a bejáratnál.
Imi      Majd a tévén.
Feri      A robbantgatás miatt van.
Imi      Ja.
Feri      Úgyse változik semmi.
Imi      Iszunk egy sört, a hatlépcsősben?
Feri      Jó lenne, de sietek.
Imi      Szörnyű ez a tömeg.
Feri      Biztos megint kimaradt egy.
Imi      De lehet, hogy ezek direkt ritkítják, spórolnak.
Feri      A bérlet meg egyre drágább.
(zötyög a busz)
Imi      Látod azt a két csajt?
Feri      Hol?
Imi      Ott, azt a két, kendőset.
Feri      Mi van velük?
(megállóban nyílik az ajtó, az új felszállók nyomulnak)
Feri      (ingerülten) Hova menjek beljebb? Nem látja, hogy tömve van!
Imi      Milyen pofátlanok egyesek!
(közelebb kerülnek a két nőhöz)
Imi      Szerinted?
Feri      Mit?
Imi      Miért van rajtuk kendő?
Feri      Fáznak.
Imi      Ezek is olyanok.
Feri      Milyenek?
Imi      Te nem olvasol újságot?
Feri      Nem veszek, drága, csak azt az ingyenest.
Imi      Most erre fordul, nézd meg.
Feri      Hát... lehet.
Imi      Biztos. Már nem csak férfiak, nők is csinálják.
Feri      Hülye vagy, mindig túlbonyolítasz mindent.
Imi      Én? Csak óvatos vagyok.
Feri      Nincs nála csak egy kis táska.
Imi      Nem kell ahhoz hátizsák, magukra kötözik.
Feri      Valami zsinór vezet a táskájából.
Imi      Hol, nem látom?
Feri      Figyeld, a fülébe dugja.
Imi      Hülye vagy, biztos csak zenét hallgat.
Feri      De, lehet, hogy utasítást kap.
Imi      Nem nézel túl sok krimit?
Feri      Elég a híradókat nézni. A múltkor a fiam álmában kiabált, a feleségemnek mellette kellett aludni.
Imi      Nálunk nem megy, most romlott el.
Feri      Szerelő mit mond?
Imi      Nincs arra pénz, majd talán karácsonyra veszünk egy újat, ha lesz külön meló, részletre.
(zötyög a busz)
Feri      Ezek nem egyedül csinálják. Tutira mennek. Le kéne szállni.
Imi      Szóval beszartál, mi?
Feri      Te kezdted, mintha te nem.
Imi      Én voltam katona.
Feri      Szerinted az segít ilyenkor.
Imi      Azért egy két dolgot megtanultam ott.
Feri      Melyik egységnél voltál?
Imi      A harckocsizóknál.
Feri      Na azokat a tapasztalataid itt kiválóan lehetne hasznosítani.
Imi      Mit dumálsz, lógós.
Feri      Kikérem magamnak én az egészségügyieknél húztam le egy évet.
Imi      Ti mértétek ki a brómot a kávéba.
Feri      Nem egészen. Elsősegélyes papírom is van, vöröskeresztes.
Imi      A mai srácokra is ráférne legalább egy év kiképzés.
Feri      Te nem vagy normális! Én örülök, hogy a fiamnak nem kell.
Imi      Nézz körül, milyen ványadtak. (a fejével körbe mutat) Vannak helyek, ahol a lányokat is besorozzák.
Feri      A koedukációt én is élveztem volna.
(zötyög a busz)
Imi      Az egyikük olyan furcsán kövér.
Feri      Eléggé feszül rajta az a kabát.
Imi      De miért pont ezen a buszon?
Feri      Ezeknek mindegy, talán mert erre sokan szállnak fel a minisztériumból.
Imi      Elhagytuk a minisztériumot.
Feri      Kivárnak.
Imi      Láttam ezeket nyáron a pályaudvarnál.
Feri      Pont ezt a kettőt?
Imi      Az is lehet, olyan egyformák.
Feri      Milyen szép az a magasabbik. Milyen lehet a teste? Ettől a kabáttól nem látszik semmi belőlük.
Imi      Nem úgy, mint az Ibikének.
Feri      Az új titkárnő?
Imi      Ja. A múltkor, ahogy lehajolt, a hasáig beláttam.
Feri      Kéne, mi? De ne próbálkozz, mert a főnöké!
Imi      Á nem kéne, minden mű rajta.
Feri      Savanyú a szőlő!
Imi      Ne játszd nekem az erkölcscsőszt, láttam, mikor a büfésnőtől a legalsó polcról kértél, hogy gusztálhasd a fenekét.
Feri      Azt? Azon asztal helyett ultizni is lehetne.
Imi      Szerintem, az a pasas velük van.
Feri      Aki belül ül?
Imi      Aha, az a sötét arcú.
Feri      Te, az egy roma.
Imi      Dehogy, nézd, milyen drága órája van.
Feri      Az csak egy utánzat. Ha igazi lenne, nem buszon járna.
Imi      Figyeld, hogy sutyorog a mobiljába!
Feri      Nézz körül, minden második a telefonját nyomkorássza.
Imi      Igazad van. Néhány éve, ha valaki az utcán egyedül beszélt, azt gondoltam bolond, most már csak legyintek, ja, telefonál.
Feri      Nézd, ott van két hely?
Imi      Várj. Hátha ezek leülnek. (a két nő leül)
Feri      Még csak félúton vagyunk. Mégis ha ülnek, talán az ülés is tompít valamit, ha még is.
Imi      Ne szálljunk le?
Feri      Aztán várhatunk fél órát a következőre. Ma én megyek a gyerekért, ha kések hallgathatom azt az elnyűtt tanárnőt.
Imi      Ritkul a tömeg, szerinted hol nagyobb az esélyünk a túlélésre?
Feri      Ha már csinálják, jobb, ha közelebb megyünk.
Imi      Te nem vagy magadnál!
Feri      Nem akarok csonkolt vagy béna lenni, akkor inkább hősi halott. Van egy biztosításom, jól járna a nejem.
Imi      Szerintem ilyenkor nem fizet a biztosító, csak ha a zebrán üt el valami.
(zötyög a busz)
Feri      Te ezek tényleg ismerik azt a füstöst, beszélnek hozzá.
Imi      Látod mondtam, de nem hiszel nekem. Az a kövér, most összegörnyed, a pasi, meg milyen dühös.
Feri      Talán a nő nem akarja csinálni, azért.
(Az idegen férfi feláll, a vezetőfülkéhez megy és magyaráz a buszsofőrnek)
Feri      Figyeld, mit mond?
Imi      Valami osbitalt emleget, mi lehet az?
(A férfi pisztolyt ránt.)
Feri      Biztosan el akarta téríteni a buszt, mint a repülőket szokták, ezek. Hívjunk rendőrt?
Imi      Az nem jó, mert itt a két nő, megmondja neki és kinyírnak minket.
(A sofőr kinyitja a busz ajtaját, majd kivágja a fülkeajtót és lelöki a férfit. Visszaugrik, továbbhajt.)
Imi      Kemény fickó a sofőr, látod megoldotta.
Feri      Elég durván. No, már csak két megálló.
(A kövér nő jajgatni kezd, a lány előremegy, a sofőrnek mond valamit, az úgy csinál, mintha nem hallaná.)
Imi      Nem nyugszanak, mit akarhat?
Feri      Nézd, a kövér elfekszik az ülésen!
(A lány az utasok felé fordul, kétségbeesetten, valamit mond)
Imi      Doktor, ne reméld szépségem, ezen a járaton?
Feri      Basszus ez nem kövér, ez szülni fog! Menj és szólj a sofőrnek!
(Imre előre megy, beszél a sofőrhöz. Visszajön.)
Imi      Azt mondja, kirúgják, ha nem tartja a menetidőt. Szerinte ezek az árokparton szoktak szülni.
(A nő egyre jobban jajgat, folyik a víz a lábán, a lány nyugtatgatja)
Imi      Na mindjárt leszállunk.
Feri      Nem hagyhatjuk itt!
Imi      Mit akarsz csinálni?
Feri      Hívd a mentőt, az én telóm lemerült.
(Beér a busz a végállomásra, mindenki leszáll, csak a két nő marad és Imi meg Feri)
Imi      Azt mondták kb. 20 perc, míg ideérnek, minden kocsijuk esetnél van. Menjünk!
Feri      Nem lehet, segíteni kellene.
Imi      Hülye vagy?
Feri      Ott voltam mind a két gyerekem születésénél.
Imi      Az nem ugyan az.
Feri      Csak amíg a mentő jön.
(Feri odafordul a vajúdóhoz, mutogat, hogy segít. Leveszi a kabátját és leteríti a földre. A nő valami köszönetfélét mond)
Feri      Add ide a kabátod.
Imi      Csak nem fogom összemocskolni!
Feri      Baszd meg, ne vitatkozz, csináld!
(Imi leveszi, leterítik azt is, lefektetik az asszonyt, a lány segít, lehúzni a harisnyát, bugyit, az asszony jajgat, Feri a nő lába közé néz, megsimogatja a hasát)
Feri      Csak ügyesen! (mosolyog a nőre) Van bicskád?
Imi      Van, de mi a francnak, műteni akarsz?
Feri      Égesd ki az öngyújtóddal! Már látszik a feje.
Imi      Te én elájulok a vértől.
Feri      A kurva életben! Csináld már! Mindjárt kijön, el kell vágni a köldökzsinórt!
(Besötétedik, csak az utcai lámpa ad fényt, a nő sikít)
Feri      Világíts ide a telefonnal! Ez az!
(tartja a kezében a babát, ütögeti a hátát, a baba felsír, ráfekteti az anyjára, lerántja magáról a pulóvert, betakarja)
Feri      Add a kést! (elvágja a köldökzsinórt) Kislány!
( Szirénázás hallatszik)
Imi      Végre itt a mentő!
(reflektor világit be)
Hangszóróból: Körbe vannak véve, feltartott kézzel egyenként jöjjenek elő!
Feri      Menj ki, mond a hülye zsaruknak mi van!
Imi      Picsába! Tele van a zsebem friss cuccal, rendelésem van rá, ha elkapnak, bevarrnak.
Feri      Dobd el az ülések alá!
Imi      Nem vagy normális, ötven rongyot adtam érte.
Hangszóróból: Ismétlem, körbe vannak véve, feltartott kézzel egyenként jöjjenek elő!
Feri      Kórházba kell vinni őket basz ki! Jó megyek én.
(Imi a késsel megbontja kicsit az egyik ülést, majd alányomkodja zsebéből a tasakokat)
(Feri feltartott véres kézzel megy az ajtóhoz, kifelé kiabálja) Hívják a mentőket sürgősen!
(lövés dördül, Feri kizuhan a buszból)
Szirénázva megérkezik a mentő.

II. rész.

Helyszín:
            börtön cella
Szereplők:
            Feri
            Ali
            őr
(Ablaktalan cellában Ali ül egy priccsen, az őr kinyitja a rácsot, beirányítja a felkötött karú Ferit.)
Feri      Jó napot!
Ali       Marhaban. Merre van kelet?
Feri      Fogalmam sincs.
Ali       Kérlek, gondolkozz! Nagyon fontos tudnom.
Feri      Talán arra (mutat az egyik sarok felé).
(Ali elfordul, és arabul imádkozni kezd)
Feri      Azt gondolom, Allahnak az ima a fontos nem az irány.
(Ali nem felel. Feri leül a szabad priccsre. Csend van, csak Ali mormogása hallatszik. Feri lefekszik, de feljajdul, és a vállához kap. Ali visszafordul.)
Ali       Megvertek?
Feri      Meglőtt egy rendőr.
Ali       Menekülés közben?
Feri      Nem, félreértés volt.
Ali       Akkor miért vagy itt?
Feri      Mert hülye voltam, és nem szálltam le időben a buszról. És te?
Ali       Füvet találtak a teaboltomban, olyan szívni valót.
Feri      Már leszoktam, de egy cigit most nagyon elszívnék.
Ali       Megoldjuk.
(Megzörgeti az ajtót, néhány perc múlva kinyílik a kémlelő, benéz az őr)
Őr        Na mi van ?
Ali       Pár szál cigi kéne (kidug egy összecsavart papírpénzt, az őr elveszi és becsukja a nyílást)
Feri      Csak lenyúlt, nem lesz ebből semmi.
Ali       Türelem.
(Visszajön az őr, gyorsan bedob pár cigarettát és egy doboz gyufát. Rágyújtanak.)
Ali       Szóval mi történt azon a buszon?
Feri      Szült egy arab nő.
Ali       Remélem nem segítettél?
Feri      Dehogynem.
Ali       És, mi lett?
Feri      Kislány.
Ali       Szegény nő.
Feri      Miért? Nem lett semmi baja.
Ali       Elég baj az neki, hogy a férje el fogja kergetni.
Feri      Ezt honnan tudod, nem is ismered, vagy igen?
Ali       A vallás miatt, mert te, idegen férfi, láttad azt asszonya testét.
Feri      Ezt nem hiszem el!
Ali       Pedig így lesz, ez az előírás.
Feri      (felháborodva) Európa közepén, a huszonegyedik században!
Ali       Ez az előírás.
Feri      Talán mégsem.
Ali       Akkor a férfit büntetik, mert nem jó muszlim.
(Hallgatnak, elfogy a cigaretta, kintről csörömpölés hangzik, kinyílik az ajtó, beadnak két tányér ételt kenyérrel)
Ali       Már mondtam, hogy nem ehetek ilyen bizonytalan eredetű húst.
Őr        (röhögve saját viccén) Elfogyott a bé menü, vagy rendelj magadnak az ételfutártól! (bevágja az ajtót)
Ali       (Ferihez fordul) Átteszem hozzád. (nyújtja a darab húst)
Feri      Nem kösz, nem eszem.
Ali       Vega vagy?
Feri      Nem.
Ali       (felhördül) Ezek direkt csinálták, összezártak egy zsidóval!
Feri      Nem vagyok vallásos.
Ali       Az mindegy.
Feri      (ingerülten) Nem kell beszarni, nem fertőző!
(A cella két priccsén ülnek távol egymástól, hallgatnak.)
Feri      Azt hallottad, hogy egy arab, egy zsidó, meg a pápa együtt imádkozik?
Ali       Ez valami hülye vicc?
Feri      Ez a valóság. A pápa, Peresz és Abbasz a Vatikánban.
Ali       Ilyen nincs.
Feri      Nem olvasol újságot? Ezt még biztosan az Al Dzsazíra is leadta.
Ali       Nem régen vagyok itt.
Feri      Ahhoz képest jól beszéled a nyelvet.
Ali       Tadmurban sok külföldi megfordult Palmüra miatt: Ott volt egy kis teázóm, üzleteltem a magyar idegenvezetőkkel.
Feri      Azt is a mi királyunk Salamon építette.
Ali       Ez már történelem.
Feri      De a bevételeket ti tettétek zsebre.
Ali       Nagyon szegények ott az emberek, a háború miatt elmaradtak a turisták is.
Feri      El fognak ítélni?
Ali       Nem hiszem, már olajozzák kifelé az utam.
(Az őr kinyitja az ajtót, meglátja az érintetlen ételt)
Őr        Kár belétek! Jöjjön! (a fejével Feri felé int) Elmehet!
Feri feláll, elindul, de visszafordul Alihoz
Feri      Nem mondom, hogy viszontlátásra, de minden jót!
Ali       Ha jó fű, (nyomatékosan) teafű kell, csak gyere Ali teázójába!
(nem fognak kezet, Ferit elvezeti az őr, menet közben egy kis csomagot dob Ali térdére, majd bezárja az ajtót).

III. rész
Helyszín:
            egy kórház irodája
Szereplők:
            Feri
            irodista, idősebb nő
(kopogás, többször, nincs válasz, nő telefonál, Feri benyit, a karja felkötve)
Feri      Jó napot!
(nincs válasz, a nő fülén a telefon, közben ír a számítógépbe, Feri belép, megáll, vár, nő leteszi a telefont)
Feri      Elnézést, érdeklődni szeretnék...
Nő       (közbevág) Nem ez a recepció! (pattogósan) Kimegy, balra a folyosó végén!
Feri      Onnan küldtek ide.
Nő       Mondja!
Feri      Felvilágosítást szeretnék kérni egy arab anyukáról, meg a kislányáról, hol találom!
Nő       A rendőrségtől kérdezzen, ők helyszíneltek!
Feri      Mi történt?
Nő       Nem adhatok információt.
Feri      Nézze, egyenesen a börtönből jövök.
Nő       (a telefon után nyúl) Hívom a biztonságiakat.
Feri      (esedezőn) De én csak...
Nő       (rámered a felkötött karra, visszaejti a telefont) Rokona?
Feri      Nem.
Nő       (érdeklődőn) Újságíró?
Feri      Hát..
Nő       Igaz, hogy fizetnek a riportokért?
(Feri benyúl a zsebébe és előveszi a pénztárcáját, jól láthatóan tartja a kezében)
Feri      Az attól függ.
Nő       Az orvos-főigazgató főtanácsos úr biztosan szép pénzt kaphatott, mikor tegnap itt jártak azzal a sok lámpával, meg kamerákkal.
Feri      Önnek is jutna, ha válaszolna pár kérdésre (feltűnően pénzt vesz elő)
(a Nő megemelkedik a széken és mohón nézi Feri kezét, aki lefogja a papírpénzt)
Nő       Meg akar vesztegetni.
Feri      Ugyan dehogy, csak itt hagynék némi hozzájárulást önnél. Biztosan van néhány alapítvány, ahová eljuttathatná.
Nő egy táblát vesz fel az asztaláról rajta nagy betűkkel "Egyeztetni mentem", kiakasztja kívülre az ajtóra, majd belülről bezárja azt.
Nő       De a nevem, nem szerepelhet, és majd kérek az újságból! Fotót ne csináljon, nem voltam fodrásznál! Mit akar tudni?
(Feri az asztalról papírt, tollat vesz el, leül)
Feri      Mondja el mi történt!
Nő       Azt mesélték, hogy tegnap előtt este hozta be a nőt, meg a gyerekét egy mentő. Valami front lehetett, mert kialvatlan volt reggel az ügyeletes orvos.
Feri      Aztán!
Nő       Nem volt semmilyen igazolványa és nem beszélt semmilyen érthető nyelven. Csak visított, mikor a gyerekét elvitték a csecsemőosztályra.
Feri      Hol van most az a nő?
Nő       Gondolom a proszekturán.
Feri      Az melyik osztály?
Nő       Az alagsorban a hullakamra.
Feri      Meghalt?
Nő       A negyedikről betonra ugrás, csekély túlélési esélyű. Ha kinéz itt az ablakon, láthatja, ahol a rendőrök körberajzolták.
Feri      Miért tehette?
Nő       Gőzöm sincs.
Feri      A gyerek miatt?
Nő       Nem hiszem, mert mikor ellátták visszahozták neki, etetni. Azt mondják a nővérek gyönyörű a baba, de nagyon problémás a papírok miatt, jobb lett volna, ha nem marad életben.
Feri      Volt látogatója?
Nő       Egy férfi, talán a férje járt nála. A biztonságiaknak kellett intézkedni, elkezdett kiabálni a nővel és valami pisztollyal is hadonászott, a nő meg térde esett előtte, látszott, hogy könyörög. Nem volt egyszerű, de megoldották a fiúk, kidobták és hívták a rendőröket.
Feri      A baba hol van?
Nő       Fent a negyediken. (az órájára néz, türelmetlenül) Eleget mondtam már?
Feri      (szintén ránéz az órájára) Igen, azt hiszem. Mennyi is az órabére?
Nő       Ez most, hogy jön ide?
Feri      Csak, hogy kalkulálni tudjak.
Nő       Hát az éjszakai pótlékos túlórákért ezerkettőt adnak itt. De ezt meg ne írja, mert a főnökség megtiltotta, hogy pénzekről beszéljünk.
Feri      (elteszi az asztalról a pénzt, számolgat, majd átad egy másik papírpénzt)
Nő       Csak ennyi?
Feri      Így is, a négyszeresét fizettem az órabérének, zsebbe.
Nő       (zsebre vágja a pénzt, türelmetlenül nyitja az ajtót, óvatosan kinéz, beveszi a táblát)
Feri      Köszönöm! Minden jót!
Nő       (a távozó Feri után szól) Azt az újságot majd ne felejtse!

IV. rész
Helyszín
            Feri lakása
Szereplők:
            Feri
            Feri felesége
(zörög a kulcs a zárban, Feri belép, felkötött kezében egy ruhacsomagot szorít magához, felesége kijön a zörgésre)
Feleség            Na végre hazataláltál! Már szóltam a rendőrségnek is.
Feri      Azokat csak hagyjuk. Szervusz, drágám!
Feleség            Lehelj rám!
Feri      Nem ittam, de most jól esne.
Feleség            Napok óta azt sem tudom merre vagy és még pohárköszöntőt vársz!
Feri      Nyugi!
Feleség            Még te nyugtatgatsz!
Feri      Elmesélek mindent, de előbb csinálj egy kis tápszert, mert mindjárt sírni fog.
Feleség            Nem fog, mert már megetettem és alszik a fiad.
(Feri eltartja a ruhacsomagot magától)
Feri      Neki kellene.
Feleség            Kié ez a csecsemő és miért van felkötve a karod?
(a baba sírni kezd)
Feri      Ugye mondtam!
(Feleség tevékenykedik, majd egy cumisüveggel a kezében jön be, baba egyre erősebben sír))
Feleség            Jól van már, felvered a gyerekeket. Gyere, egyél szépen!
(átveszi a babát, csend, csak a cuppogás hallatszik)
Feleség            Te Feri, ez a gyerek hasonlít rád!
Feri      Az nem lehet!
Feleség            Beszélik, hogy sűrűn jársz a tanárnőhöz, jól meg is hízott mostanában.
Feri      Képzelődsz csak, a barátnőid telebeszélték a fejed.
Feleség            Biztos csak nyűg lenne neki egy gyerek. Amilyen balfék vagy rád sózta.
Feri      Állj már le! Hülyeségeket beszélsz.
Feleség            Akkor hol voltál?
Feri      Terepen.
(Feleség vállán büfizteti a gyereket)
Feleség            Mindig ezt mondod.
Feri      Nem kell neked mindenről tudnod. Ez egy migráns.
Feleség            Te nem vagy normális! Hogy került hozzád?
Feri      Megoldottam egy problémát.
Feleség            Nekem meg csináltál egyet.
Feri      Úgy is kislányt akartál.
Feleség            Meg akarod tartani?
Feri      Mit gondolsz minek hoztam haza?
(Feleség pelenkázza a babát)
Feleség            Pénzt is kaptál hozzá?
Feri      Azt majd a rendőrség ad.
Feleség            Ők bízták rád?
Feri      Nem, de a vállam miatt fizetni fognak.
Feleség            Te valami ügynök lettél? Most sokakról kiderült, hogy besúgtak.
Feri      Azt már nem, ezeknek!
Feleség            Van valami igazolványa?
Feri      Nincs, de ott a húgom az önkormányzatnál, tudni fogja a módját.
 (Feleség mosolyogva ringatja a babát)
Feleség            Szép. Az állampolgárságát legalább ismered.
Feri      Magyar, itt született.
Feleség            Valamit csak tudsz róla?
Feri      Arab.
Feleség            Te, ha ezt az anyád meghallja!
Feri      Nem fontos elmondani neki.
Feleség            Meg kellene keresztelni.
Feri      Ezt már a fiúknál is határozottan megtiltottam.
Feleség            Már csak egy buddhista kutya meg egy taoista macska hiányzik az ökumén családhoz.
Feri      Ilyet is csak egy keresztény mondhat.
Feleség            Megint a témánál vagyunk.
Feri      Nem én kezdtem.
(békülékenyen megsimogatja a Feleséget)
Feri      Mi legyen a neve?
Feleség            Fatima?
Feri      Ne! Inkább Ágnes, mint az anyám.
Feleség            Remélem a természete nem lesz olyan, csak a neve.
Feri      Fáradt vagyok, feküdjünk le.
Feleség            A gyereknek mit mondunk?
Feri      Amit egy hete, az öccse születésénél.
Feleség            Az anyád nehezebb ügy, őt nem lehet kábítani.
Feri      Majd azt mondjuk, nem tudja az anyja szoptatni, és neked meg van elég tejed, ami igaz is.
Feleség            Ha azt mondjuk pénzt kapunk érte…
Feri      Jó ötlet, meg fogja szeretni. Később meg azt, hogy lelépett az anyja.
Feleség            (kicsit gúnyosan) Így, nagycsaládosok leszünk, kapunk hitelt, meg adókedvezményt is, gondolj bele!
Feri      Majd holnap, majd holnap gondolok erre. Talán. Akkor már el tudom viselni. Elvégre a holnap az már egy másik nap.*

Vége



* M.Mitchell Elfújta a szél.