2019. szeptember 19., csütörtök

Szépírói kurzus 2019/ősz/1 Konyári Mónika verse


A Kodolányi János Egyetem Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, tavaszi félévre. A Líra kurzus hallgatói számára házi feladat volt "álnéven", egy elképzelt személy bőrébe bújva verset írni. Konyári Mónika egy New Yorkban élő szír származású taxis-költőt talált ki magának, és ezzel ösztönösen megidézte az 50-es évek amerikai beat-költészetét. Nagyszerű munkáját örömmel közlöm. 

Mahmud Mustafa
(Konyári Mónika)

Yellow cab

ki vagyok
nem érdekes
szöktem
mögöttem Óceán
ott-hontalan New York-i taxis
vagyok
arctalan szempár a tükörben
fénytelen
figyelemre sem érdemes
hangtalan
puha lépés vagyok
itt ismeretlen
egy senki maradok

Itt ez  a szokás:
füttyent vagy leint
-hey taxi! –
Wall Street-i vérfarkas
beül
izzadt-tőzsdepánik szagú
nem számít már semmi
nyakkendőt lazít blazírt az arc
útbaigazít
-Brooklyn Bridge please-
megint divat ugrani…

aztán a „kutyafejű-nagyúr”
-reptérre- dörgi mint az Isten
rágyújt röhög
egy húszast előre dob
-tudod te ki vagyok?-
Igen többet tudok rólatok
mint sejtenéd…

New York a varázslatos
na persze
magamba' röhögök rajtatok
a hátsóülésen mindenki meztelen
fesztelen önmaga
szinte meghágod előttem a csajod
anya ölében lázas gyerekkel
majd egy nagyarcú rapper
valahol már láttam
rúzs-nyálas hűség-csaló foltos ingben
szánalmas sminkben szingli arzenál
hátha ma…mind arra vár
vérben forgó vadász-szemekkel
aztán egy reptéri transzfer
plíz siet óceánontúlra
a vissza túra egy fáradt konferencia-harcos
valami orvos… nagybeteg…

Arcok, hangok, életek.
Nektek én senki vagyok
elhiszitek hogy csak
littlebit angol beszélni
és nem értem a tengernyi kínt
a kokós tinit dealer félelmet
a műszempillás mű-guy-t
a rock sztárt
önmagától részeg és behány
Nektek én csak egy kitudjahonnan-szolga
egy Yellow Cab rács tükör vagyok
görbe... vissza-pillanatok …

Nincsenek megjegyzések: