Szépírói kurzus 2023/tavasz/5 - Csatlós Fruzsina novellája

 A Kodolányi János Egyetem Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, őszi félévre. A  Próza kurzus hallgatója, Csatlós Fruzsina, azt a házi feladatot választotta, hogy Daniel Keyes Virágot Algernonnak című regénye nyomán egy viszonylag egyszerű, tanulatlan, kissé naiv lány "telefonbeszélgetését" írja meg. Szeretem ezt az írást, hitelesnek tartom. Köszönöm a szerzőnek.  

Csatlós Fruzsina:

Valaki más

 Akkor most felhívom. Melyik gomb is? Na, megvan. Kíváncsi vagyok, felveszik-e ezek.

Halló! Én egy gyerek miatt telefonálok.

Én.

Ja, hogy, hogy hívnak? Evelin vagyok. Szóval én egy srác miatt telefonálok, mer én nagyon szeretem őt, de ő meg nem foglalkozik énvelem, oszt most nem tudom mit csinájjak.

Most mér akarja letenni? Ne csinálja már!

Ne tegye már le! Én egy fiú miatt telefonálok, és nem tudom, mit tudok most csinálni. Beszéljen már velem! Ne rakja le! Halló! Itt van még?

Nem, nem kell rendőr, meg mentő se.

Ne tegye le! Én csak azt akarom tudni, hogy mostan mit csinájjak, mer nagyon el vagyok keseredve, mer ő nem szeret engemet. Nem is beszél már velem, pedig minden nap megyek a házukhoz, oszt már az annyával is beszéltem, de rám se nézett azóta se. Én mán annyira el vagyok keseredve, hogy nem tudom, mit csináljak. Halló! Itt van még? Mér csinájják ezt velem?

Mi az, hogy szabálysértés? Ez a segélyező szám, nem? Mondta az Edit néni az iskolába, hogy ha segítség kell, ezt kell hívni, meg hogy benne is van a telefonban. Én már annyira el vagyok keseredve.

Most meg mi ez a zene? Mi történik?

Halló! Ki az? Én a segélyezőt hívtam.

Mi az, hogy lelki segély?

Már mondtam. Én egy gyerek miatt telefonálok, mer nem foglalkozik velem, és én már annyira el vagyok keseredve, hogy nem tudom, hogy mit is csinájjak. Oszt tiszta vagyok én, megmosom én a bulámat is minden nagyvécézés után. Meg minden nap elmegyek a házukhoz is, meg mán az annyával is beszéltem, de még mindig nem beszél velem.

Megmondtam-e neki is, hogy szeretem? Hát mondtam a testvérjének is. De az meg azt mondja, hogy én buta meg csúnya vagyok, oszt azér nem kellek a Józsinak. Pedig én szakmunkásba járok, meg gyakorlatra is járok. De én mán arra is gondoltam, hogy a vonat elé megyek, mer a múltkor is vittem neki maradék süteményt a gyakorlatról, de ki se jött hozzám.

Mit mond az én családom? Hát az apám nem tud semmit, mer agyon is verne, de anyám meg mondta, hogy keressek már valaki mást, mer mindig esz a fene miatta, meg nagyon boldogtalan vagyok. Oszt ki lehetne más? A Joci az iszik, a Pisti meg az előző barátnőjét is verte, a Csabinak meg olyan fura a válla. A többiek meg mind kicsik a telepen.

Mér nem keresek valaki mást az iskolába? Mer, hogy tudnánk találkozni, ha nem itt lakik? Meg mer csúnya és buta vagyok, oszt úgy sem kellenék ott se senkinek, ha a Józsi sem áll velem szóba, pedig ő még itt is van helyben.

Ki mondta, hogy csúnya vagyok. Hát a Józsi is. Mer nincs olyan szőrös kabátom, meg olyan magas cipőm, mint a Bettinek, meg nincs befestve a hajam se, mer apám nem engedi. Meg nem bírom a focisták nevét se megjegyezni.

A jegyeim? Hát, amit a suliban kapunk az olyan hármas.

Igen. Igen a gyakorlatot nagyon szeretem.

Igen cukrász.

De nem, mer én buta vagyok, azér nem is beszél velem a Józsi. Ő mondta meg a testvérje. Meg mikor náluk voltam az annya is mondta, milyen csúnya vagyok, meg hogy minek ez a hosszú haj.

Most miér mondja, hogy hagyjam a Józsit? Nem is ismeri.

De igen, igaz nem beszél velem.

Igen, azt mondta, hogy buta vagyok, meg csúnya.

Nem, az anyukám, meg a testvéreim szerint nem.

Nem, a tanárnő is azt mondta, hogy szépen dolgozom.

De én szeretem a Józsit. Már első óta, mer minden lány szerette, mer olyan erős volt.

Igen azóta is.

Nem, nem tudom, hogy szereti-e. Meg azt sem, nem beszéltünk ilyenekről sosem.

Nem, nem volt kedves, mer hát én buta vagyok meg csúnya. Mindig csúfolt is miatta.

Most ezt miér mondja? Mi az, hogy értékes?

Igen, a múltkor megmentettem egy kiskutyát is, mer kínozták a gyerekek a telepen.

Igen, segítek anyának, meg a testvéreimnek.

Hogy találhatnék én valaki mást? Én a Józsit…

Hogy lehetnék én valaki más? Én Evelin vagyok. Meg én buta vagyok és csúnya vagyok.

De most akkor mit csináljak?

Ne menjek a Józsiékhoz két hétig legalább, meg beszélgessek a gyakorlaton azokkal, akik ott vannak, meg este tanuljak meg legyek otthon. Ne mondjam, hogy buta, meg csúnya vagyok. Gondoljak a kiskutyára. Jó. És keressek valaki mást.

Halló! Itt van még?

Lemerült.