2015. február 27., péntek

Szépírói Kurzus, 2015 tavasz/3

A Kodolányi János Főiskola Szépírói Műhelye idén is folytatódott. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, őszi félévre.
Bauer Krisztina dráma kurzusra jár, és egy kis abszurd jelenettel lepett meg minket. 


Bauer Krisztina:
Váróban

Jellegtelen, kopott, kövezett helyiség műanyag székek vaskeretre erősítve, mindegyik foglalt. Fehér ajtók, apró betűs feliratokkal.
Bizonytalankodó nő papírral a kezében balról be.

. Jó napot! (halkan)
Férfi: Kezét csókolom! (élénken)
Nő: Tessék mondani, itt kell…
Férfi: (közbevág) Persze, csak itt lehet.
Nő: Mindenki oda vár? (körbenéz)
Férfi elveszi a táskáját a mellette lévő székről.
Nő: Szabad? A férfi bólint.
A nő óvatosan leereszkedik a szék szélére.
Férfi: Sorszáma van?
Nő: Az is kell?
Férfi: Az ajtókereten van, tépjen!

Nő feláll, minden ajtót végignéz, visszajön.

: Nem találom.
Férfi: Akkor már elfogyott, majd tesznek ki.
Nő: Én csak most, az ebédidőmben tudtam jönni.
Férfi: Sajnos muszáj személyesen.

Várnak. A férfi alaposan végignézi a nőt. A nő egy idő után az órájára pillant.

: Mikor ment be az előző?
Férfi: Van, akinél csak öt perc.
Nő: Nekem csak egy aláírás kellene.
Férfi: Nem érdemes próbálkozni, ezek nem engedik előre. Sorszám nélkül pedig ki is zavarják.
: De hát, nincs kint.
Férfi. Csak azzal lehet.

Várnak. A nő feláll, leveszi a kabátját, a férfi segít, de gusztálja közben.

Férfi: Jó itt a fűtés, az emeletiben légdugós a rendszer.
: Próbáltam postán is, nem válaszoltak.
Férfi: Ki kell várni. A közelben dolgozik?
: Nem, villamossal jöttem.
Férfi: Én itt lakom a szomszéd utcában.

Az egyik ajtónál mozgolódás támad. A nő odamegy. A férfi belenyúl az otthagyott táskába, belenéz a pénztárcába, visszateszi. A nő visszajön.

Nő: Van számom. (diadalmasan)
Férfi: Mondtam, ugye. Hányas?
Nő: 51.
Férfi: Gyerek van?
Nő: Fiú, egyedül nevelem.
Férfi: Nem könnyű.

A nő hálásan néz a férfira. A férfi kimegy a mosdó feliratú ajtón. A nő tükröt vesz elő, kirúzsozza magát, fésülködik. Férfi visszajön.

Nő: Hol tarthat a sor?
Férfi: Az enyém 23.
Nő: Lassan megy. (idegesen) Nem fogok végezni.
Férfi: Majd visszajön.
Nő: De sürgős.

Munkás jön, létrát állít a falon lévő doboz elé, felmászik, szerel, a dobozon megjelenik egy szám. Elmegy.

Nő: Mindjárt maga jön.
Férfi: Cserélhetünk, ráérek. (nyújtja a papírt)
Nő: (felderül) Tényleg? Maga egy angyal!
Férfi: Kétezer.
Nő: Nem értem.
Férfi: Megéri nem?

A nő felfogja, kotorászik a táskájában.

Nő: Ez az összes pénzem.

A férfi vállat von. Vált a szám 23-at mutat, a nő kitépi a számot és a férfi kezébe nyomja a pénzt. Besiet az egyik ajtón. Jobbról bundás nő jön be, keres valakit. Odamegy a férfihoz.

Bundás nő: Új papír kell, a régi lejárt. Van szám?
Férfi: Hogyne volna, magácskának.
Bundás nő: A szokott ár?
Férfi: Nálam nincs áremelés, marad az ötezer. átnyújt egy sorszámot

Kiürül a váró. Jobbról egy szatyros nő jön be.

Férfi: Mennyi volt a bevétel?
Szatyros nő: Gyenge nap volt, csak tizenkettő. De holnap te mész az emeletibe, egész nap kabátban kellett ülnöm.


Belekarol a férfiba, kimennek.

Nincsenek megjegyzések: