A
The New York Times hosszan foglalkozik a magyarországi antiszemita jelenségekkel, elemezve az itthoni állapotokat, emlékezve és emlékeztetve a holocaustra, a borzalmakra. Ír a lap a legutóbbi, a Hollán Ernő utcai jegyiroda elleni támadásról is.
Meggyőződésem, hogy amíg nem integrálódunk teljesen az Európai Unióba, addig ezek a jelenségek csak erősödni fognak. Ahogy a határok lebontására, úgy az euró bevezetésére is azért van szükség, hogy a magyar lakosság kilépjen végre ezekből a szűk, hazai keretekből, felfogja és átérezze, hogy az európai haza az új közeg, ami a sokszínűség, benne az egyéni felelősség közege.
A nemzeti keretek eltűnnek, felolvadnak egy nagyobb nemzeti keretben, az európai nemzeti keretben. Egy európai nemzeti keretben az antiszemitizmus talaját veszti, ahogy egyre kisebb szerepe van ma már Franciaországban, Olaszországban.
Jellemző, hogy ezekben az államokban ma már nem a szélsőjobb, hanem a szélsőbal lép fel antiszemita jelszavakkal, gyakran fundamentalista iszlamista erőkkel összefogva.
Az antiszemitizmus ugyanis Európa-ellenes, ahogy a fundamentalista iszlamista erők is Európa-ellenesek.
Ahhoz, hogy végre a miénk legyen az, amit szeretnénk, az európai értékrendszer és ezzel együtt az európai jólét, ahhoz reformok kellenek - olyan reformok, amelyek beleilleszkednek az európai folyamatokba. Nyilvánvaló, hogy új egészségbiztosítás kell, mert ezzel az egészségbiztosítással egész Európában orvoshoz mehetünk majd, és ez nekünk jó, és ebben az egészségbiztosításban mindenkinek, így a nyugdíjasoknak is felelősséget kell vállalniuk. És nyilvánvaló az is, hogy az ingyenes utazást el kell törölni, hiszen, ha európai polgárok vagyunk, akkor nem tehetjük azt meg, hogy egyedül Magyarországon ingyenesen utazzon mind a sokszázmillió európai nyugdíjas.
Összefoglalva: ugyanazokkal a törvényekkel kell nekünk is élnünk, amelyekkel élnek az Unióban, Ausztriában, Franciaországban, Szlovákiában.
Ez az új uniós nemzeti lét jólétet eredményez majd, valamint az antiszemita megnyilvánulások számának csökkenését.
