Szépírói kurzus 2021/ősz/2 - Hajnal Éva verse

  A Kodolányi János Egyetem Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, tavaszi félévre. A Líra kurzus hallgatója, Hajnal Éva azt a házi feladatot oldotta meg tökéletesen, hogy átírta Petőfi ismert versét. A variáció, amit készített, egyszerre mai és XIX. századi - a hangulat régies, a szavak újak. Nagyon gratulálok! 

Hajnal Éva: Szeptember végén,
avagy: kétezer-huszonegy nullakilenc huszonegyedikén
Petőfi-variáció
 
Még élnek a fények, a nap tüze árad,         
és tátog az árnyék e kis ligeten,               
de múlik a kánikula, heve fárad,        
és hallgat a lárma, lazít idebenn. 
Még boldog az óra, de léptei árvák,       
a tél közelít, jön, a percbe harap,                
lám, hamvad: a lángja se bontja a szárnyát,
hogy visszarepüljön a kertek alatt.
 
Még vágyom elérni telómon a mailed,
de blokkol a rúter, potyára lesem.
Sok pixel a szelfin az arcodon, Édes,     
ím, csókod elúszik a képzeleten.                  
Ha meghalok érted az őszi esőben,
a gondolat útjain messze viszel?
Vagy kínoz a vágy tüze ősi erővel,
és hűtelen szívek emésztenek el?
 
Ha tűnik az életem, s gyász szava kérlel,
te árva öled örökébe fogadsz?
Vagy özvegyi kínjaid rám nehezíted
s mint víg hajadon, hamar ágyba rohansz?
Tudd: rádkeresek ezután, kicsi Kincsem,
kit szívembe írok, az nem menekül,
mert hő szerelem soha kívüled nincsen,
így él-halok én teveled egyedül.
 
(Pécs, 2021. szeptember 21.)