A Kodolányi János Főiskola Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, tavaszi félévre.
Árvai Attila azt a házi feladatot oldotta meg jól, hogy Somlyó Zoltán híres versének hangulatát felidézve írjon egy új verset. Itt közlöm.
Árvai Attila
Isten is
Itt ülök, e bérelt sötétségben.
Szemem nincs, megszűnik a szám is.
Morajlom épp, mint egy kanális.
Jövőmben vesztegel minden, mi volt.
Egyetlen perc alatt bukom el.
S a menny, íme, poklomig emel.
Reszketek, s a fénysugár egy lámpa.
Szűrődik halál koponyámból.
Még élek, s egy nő keze ápol.
Halott tán, oh! Vagy csak én képzelem?!
E száradt kéz mit adhat nekem?!
Vigaszt, vagy rémálmomat lelem?!
Menekülj! – én vigasztalan vagyok!
Egy barom! Esendő mihaszna!
…Isten is koporsóba rakna…
2015-11-06
