A Kodolányi János Egyetem Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható,
már lehet jelentkezni a következő, őszi félévre. A Próza-Dráma kurzus
hallgatója, Szűcs Réka, azt a házi feladatot vállalta, hogy egy családi ebédet jelenít meg színpadi műben. Komédiája igen jól sikerült, örömmel közlöm.
Szűcs Réka
Robika
Komédia három jelenetben
Személyek
Béla A családfő, ötven fölött
Mártika Béla felesége, ötven
körül
Tündike Béla
és Márta lánya, 16 év körül
Robi Tündike
udvarlója, 40 év körül
Történik egy kis családi idillben
ELSŐ FELVONÁS
(és egyben az utolsó is)
Egy kis családi ház
nappali-étkezőjében. A szobába két ajtó nyílik, az egyik hátulról, a másik
rendezői jobbról. Központban az étkezőasztal, mellette egy fotel, egy kanapé és
az asztal mögött pedig egy vitrin. Giccses környezet: rózsaszín virágos a
kanapé, rajta pedig annyi párna, hogy már képtelenség leülni. Kedves nippek
mosolyognak vissza a vitrinből, és mellettük szerencse hozó manók csücsülnek.
Az asztalon egy hatalmas virágcsokor, egyértelműen műanyag napraforgóból.
Délután egy és
kettő között kezdődik a játék.
Amikor felmennek a
fények, Mártika sürög-forog az asztal körül, terít. A jobb oldali ajtó
kinyílik, Béla belép rajta.
ELSŐ JELENET
Béla, Mártika
Béla
Mártikám?
Mártika
Bélám?
Béla
Hogy állsz?
Mártika
Terítek!
Béla
Csókot nyom Mártika
homlokára.
Mártika
Ez egy csodás nap!
Béla
(kinéz az ablakon) Igen, igazad van! Még a nap is szépen ragyog!
Mártika
(ijedten) Jaj, Béla! A húsleves!
Béla
Elfelejtetted?
Mártika
Vasárnap húsleves nélkül?! Üss a szádra! Csak
elfelejtettem levenni a tűzről!
Béla
Rohanok! (kifut a
jobb oldali ajtón a konyhába)
Mártika
(kiabál Béla után) Béla! Ne feledd a…
Béla
(felordít) Hogy az a..
Mártika
(megdorgálja Bélát) No, de Béla!
Béla
… a bütykös bolháját, de forró ez a leves! (jön ki a konyhából a levessel, lerakja az
asztalra)
Mártika
Gyógy puszit neki! (csókot
nyom Béla kezére)
Béla
Máris jobb!
Mártika
(ránéz a terítésre,
majd gondterhesen megjegyzi) Juj, ezt az
eszcájg nem illik a tálhoz.
Béla
Tökéletes lesz!
Márti
Nem igazán ünnepi. Mégiscsak ma mutatja be Tündike az
udvarlóját! Kicserélem! Fő a tökéletesség!
Béla
Így van drágám! Semmi sem fontosabb az asztalnál!
Mártika
Szép, gusztusos asztal meghozza az étvágyat.
Béla
(leül a fotelba) Tündike?
Mártika
(mellé ül a
kanapéra) Tanul a szentem.
Második jelenet
Béla, Mártika, Tündike
Tündike
(fekete miniszoknyában
és csőtopban belép a jobb oldali ajtón, megtorpan az ebédlőasztal előtt) Ugye nem? Anyám….
Mártika
Mondjad drágám!
Tündike
Két terítékkel több van az asztalon, mikor ezerszer
mondtam, hogy nem maradunk. Köszön, azt csá!
Mártika
Csak bemutatod az udvarlódat az első rándevútok előtt.
Tündike
(gúnyosan) Az igazat megvallva elvitt már pár körre a hintóján, szóval lövésem sincs,
hogy honnan számoljuk az első „rándevúnkat”.
Béla
Micsoda?
Mártika
(izgatottan) Ez igazán kedves tőle, biztos egy igazi gavallér.
Tündike
(anyja
izgatottságát utánozva) Biztos!
Béla
Mikor is érkezik?
Tündike
(előveszi a
telefonját és leveti magát a kanapéra) Nem t’om!
Mártika
(kedvesen) Tessék?
Tündike
(manírosan,
megjátszva az előkelőt) Nem tudom édesanyám, talán 10 perc
múlva érkezik a lovagom.
Mártika
Milyen pontos! Pont tíz perc múlva lesz kész a leves.
Tüdike
Nem kell leves!
Béla
És ebben a ruhában mész?
Tündike
Ne szólj bele, hogy mit vegyek fel!
Mártika
Te jó ég, Tündérem! Édesapád egyáltalán nem szerette
volna megszólni az ízlésed, ha ezt szeretnéd, ebben mész. Ő csak finoman
felvetett egy problémát, hogy ez a rövid szoknya egyáltalán nem tükrözi a te
elegáns stílusodat.
Tündike
(gúnyosan) Ja?! Akkor, köszi!
Béla
Hol is találkoztatok ezzel a fiúval?
Tündike
A suliban, már mondtam!
Béla
Osztálytárs?
Tündike
A Robi? Az kéne!
Csengetés
Tündike
Ez Robi lesz!
Mártika
És a húsleves?
Tündike
Nem kell leves!
Kopogtatnak az ajtón
Tündike
(elindul az ajtó
felé) Nyitom!
Mártika
Várj, Tündim! Hadd vegyem le a kötényem!
Tündike
Rá ne stresszelj nekem!
Harmadik jelent
Béla, Mártika, Tündike, Robi
Tündike a hátsó
ajtóhoz fut, kinyitja, belép Robi. Nem sokkal fiatalabb Mártikánál, olyan 40
éves lehet. Magas, gyúrós fazon.
Tündike
Robi! (smárolnak)
Na, család! Ő az én Robikám, ők pedig a szüleim. Akkor mi indulunk is! Csátok! (nyomja az ajtó irányába Robit)
Robi
Ne olyan sietősen Bündikém, már mióta várom, hogy
bemutass az ősöknek.
Tündike
Ilyen ez a Robi, ahogy a mami is mondta, egy igazi
gavallér.
Robi
Jól érzem? Ez húsleves? Baszki! Utoljára a volt feleségem
főzött nekem, de az jó szar volt. Anyós pajti tehetségesebbnek tűnik. (meg is ragadja Mártika kezeit, rácuppant egy
csókot) Kis kezeit csókolóm, Tajga Robi vagyok!
Mártika
(zavarban van) Szabó Márta! Örvendek! Akkor üljünk az asztalhoz, ki ne hűljön a leves.
Robi
Az nem volna jó. Összeáll a levesben a zsír, aztán meg
ketózhatok orrba-szájba.
Mártika
(kínjában nevet) Bármit is jelentsen a szó.
Robi
(leülnek az
asztalhoz, Béla merev tekintettel követi őket) Hát a ketogén diéta. Azt tolom. A gyúrás mellé nem árt a kajára is
figyelni, mert Tündi-bündi nem az az entellektüel típus, ha érti mire gondolok?
Mártika
Nem igazán…
Robi
Mi van a faterral?(mutat Bélára) Nehogy úgy járjon, mint
az apám. Az is így nézett az ebéd előtt, aztán bumm! Belefejelt a levesbe, és
kampec. Komolyan mondom, szó szerint belefulladt.
Tündike
Ó, Mókuska, nem is mondtad!
Robi
Ja, megható story.
Mártika
Részvétem! Jaj, Bélám! Elvitte a cica a nyelved? Csak
mondasz most már valamit? Üdvözöld legalább a vendéget!
Béla
Meredten néz Robira
Mártika
No, nem mondasz semmit? Béluka? Rendben! (Robiékhoz) Majd később mond valamit! És
mit is gyúrsz Robikám?
Robi
Tündikén kívül? Atomsúlyokat, spártai edzés meg minden.
Durván tolom.
Mártika
Azt látom Robika. Mit mondtál Tündike, hol is
ismerkedtetek meg?
Tündike
(Robinak) Mondtam, hogy debilek. (Mártikának)
A suliban anya, vágod?!
Robi
Ja…én vagyok a szertáros, de előléptettek és keverhetem a
suli zenét is. Így találkozunk Bündivel is. Lejött hozzám egy dalocskát kérni.
No, de el ne felejtsem már, amiért jöttem! Nekem nagyon bejön a lányuk, és arra
gondoltam, hogy akár lakhatna nálam is. Mert rohadt körülményes helyen laknak,
kényelmesebb lenne, ha nem kellene feljárnom érte Soroksárról Budára. Genyó
messze van.
Tündike
Robi? Ezt nem is vágtam, hogy ezt tervezed!
Robi
Ja…már régóta. Csak ilyen régi vágású dzsentelmenként,
gondoltam előbb kikérlek a szüleidtől. Na? Atom vagyok?
Tündike
Atomvihar! (smárolnak)
Béla
(felkiált) Áááááááh! Ez ki?!
Robi
(súgva Tündikének) Tényleg nem egy erős kés a fater…
Mártika
Béla! Viselkedj! Ő Robika!
Béla
EZ? Ez a Robika?
Mártika
Ő a Robika!
Béla
Ki a tököm ez?
Mártika
Béla, hogy beszélsz?
Béla
Elnézést kérek, azt akartam kérdezni, hogy ki a faszom ez
az ember a lányunk mellett?!
Mártika
Vigyázz a szádra!
Béla
Jaj, ne haragudj Mártikám, hogy agyvérzés közeli
állapotban nem találom a helyes kifejezéseket.
Mártika
Kár volt megszólalni, inkább edd a levest, kihűl.
Béla
Leszarom a levest! Akkor sem lesz jobb, ha kihűl. Tudod
mitől lenne jó? A fűszerektől drágám!
Robi
Hoppá!
Mártika
(könny szökik a
szemébe) Béla!
Béla
Ne sírjál Mártikám, ma ne sírjál! Legalábbis ne a leves
miatt…
Mártika
Te pedig ne emeld fel a hangod!
Béla
Sosem emelem fel a hangom! Tíz éve nem emelem fel a
hangom! Én nem szólok semmiért! A hülye nippek elférnek a vitrinben a
kicseszett manóiddal együtt! Szívesen ülök a rózsaszín virágos kanapéra, és nem
baj, hogy nem érzel ízeket és mindent elsózól. De ha az egy szem lányom hazajön
egy vén faszival, azt talán megemlítem! Nem igaz Robika?
Robi
(zavarban) De..pesze! Végül is nekem is van három gyerekem, tudom, hogy mit érez.
Béla
Tessék! Robika megért!
Mártika
Ne legyél cinikus Béla! Én elfogadom, a lányunk választását!
Béla
Baszki, Márta! Ez komoly?
Mártika
Még egy trágár szó és kiviszem a levest!
Béla
Kérlek, vidd ki a levest!
Mártika
(megragadja a levest) Össze is pakolok, és megyek az anyámhoz!
Béla
Ezt kérhetem írásban is?
Mártika
Márti felpattan és
kiviharzik a levessel együtt
Béla
(Feláll az
asztaltól és fut Márti után) Ne siess! Hadd
segítsek csomagolni, hogy itt ne hagyd a nippjeidet; meg viszek pár párnát is,
elférnek majd az anyádnál!
Kiviharzik mind a
kettő, Robika és Tündi szem lesütve kavargatják a levest.
Robi
Tyű, Bündi! Nem túloztál, ezek nagyon ketyósak. Csomagolj
gyorsan Cica, nehogy eljussunk a második felvonásig.
