2018. szeptember 27., csütörtök

Szépírói kurzus 2018/ősz/5 Csősz Gergely költeménye


A Kodolányi János Egyetem Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, tavaszi félévre. A Líra kurzus hallgatója, Csősz Gergely azt a házi feladatot oldotta meg sikeresen, hogy az Énekek Éneke nyomán megírta a saját "énekét". Különleges munkáját örömmel közlöm. 


Csősz Gergely
Énekek éneke
(átirat)

Dehogy vagy te rusnya, kedves, dehogy vagy te rusnya!

Mint vízesés az Édenkertben a te tekinteted fátyla, és fogaid sziklái között pisztrángok a szavaid. Pajkosak, szivárványosak, megfoghatatlanok.

A te kacajod egyetlenem, mint egy túzok kakas dürgés időszakban, kézfejed mosószappanhoz hasonlón kecses. Olyan vagy te, mint egy jól lebetonozott pingpongasztal, szerelmem, csupa tízemeletesek között.   

Hajad boglya illatos, frissen tilolt marrákesi kender, lelked világa kies, mint a sínai hegyek, a te lábad közepütt lám, Vörös-tenger ered. Hagyd hát, hogy átvezessem rajta erőtől duzzadó leendő közös fiaink, hadd keressenek új otthont, hadd hágják meg a te csúcsaid, miként kőszáli kecskét, akarom mondani: miként kőszáli kecskék, kedves, miként kőszáli kecskék.

Dehogy vagy te kecske, kedves, dehogy vagy te kecske, ne mekegj már annyit, ne csüggedjél egy cseppet se, tömjél inkább tömjént a pipámba addig, és engedd, hogy a hajnal hasadtával nektáromat hasad hasadtába, félénk kelyhecskédbe cseppentsem, hadd szaporodjunk és sokasodjunk - ahogy az Úr mondta vala -, úgy is, mint: dugjunk, én galambom, tubicám, amennyit lehet!