2022. április 4., hétfő

Szépírói kurzus 2022/tavasz/12 - Glass Judit novellája

 A Kodolányi János Egyetem Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, őszi félévre. A Próza-Dráma kurzus hallgatója, Glass Judit, aki a hétvégén az általam vezetett szépírói workshopon olvasott fel - a workshop keretében írt - novellát. A feladat az volt, hogy Hemingway párbeszédes technikáját mintának véve megjelenítünk valamiféle izgalmas feszültséget két szereplő között. Judit nagyszerű munkáját örömmel közlöm!  


 

Glass Judit

SZAKÍTÁS

 A fiú beállt a híd alá, a megszokott helyükre. Korán érkezett, örült, hogy szinte üres a parkoló. Elővette a kesztyűtartóból az ékszeres dobozkát, kinyitotta, és elégedetten rámosolygott az arany fülbevalókra. Igen, ez neki való, biztosan sikerül örömet okoznia. Felhangosította a zenét, hátradöntötte az ülést, jóleső érzés volt így várakozni.

Kicsit távolabb egy kocsiajtó csapódása megzavarta.  Megérkezett a lány, szemével kereste a fiú autóját. Energikusan behuppant mellé, futó puszit adott, idegesen hátra dobta hosszú haját, miniszoknyáját próbálta a térdéig lehúzni. Mozdulataiból zavar, és fájdalom sugárzott.

– Mi a baj? - kérdezte a fiú. - Történt valami?

– Semmi, csak beszélnünk kell. A kollégád felhívta a férjemet. Persze meg tudtam magyarázni, és el is hitte, de nem akarom, vagy nem tudom, nem megy.

A fiú a lány szájára tette az ujját, nem hagyta, hogy tovább folytassa. Elővette zsebéből a kis ékszeres dobozkát, és átadta.

– Szeretlek, megoldunk mindent, ha akarod. Hidd el, mi ketten, ha szeretjük egymást. Meg fogjuk oldani. Bízzál bennem.

– Nem! – szinte sikítva mondta a lány, közben kinyitotta a dobozt, megnézte a fülbevalókat. Majd megtört tekintettel, visszaadta a fiúnak.

– Nem, nem akarom így tovább, a gyerekek, a feleséged, zűrös az egész, nem fogadhatom el.

Erőteljes mozdulattal kilökte a kocsiajtót, szinte futva távolodott.

– Várj – kiáltotta a fiú, és a nyitott ajtón keresztül kidobta a lány lába elé az ékszert.

Az lehajolt érte, és csak ennyit mondott:

– Bocsáss meg.