A legutóbbi foglalkozáson folytattuk a "nemváltós" elbeszélések, történetek sorát. Igen jó munkák születtek, amelyekből itt most csak egyetlen rövid jelenetet közlök, Horváth Gábor írja le egy lány gondolatait, szellemesen. A többi, felolvasott írás közül néhány a Spanyolnátha, illetve az Irodalomismeret című internetes lapokban jelenik majd meg, ezen munkák és szerzők kiléte egyelőre maradjon titokban.
Horváth Gábor:
A buszon
(egy lány
monológja)
Basszus,
ilyen nincs! Mindig akkor szemétkedik velem a busz, amikor sietek a
suliba! Nem elég, hogy magas sarkúban kell a busz után futnom, még
ez is. Muszáj lesz írnom egy üzit Vivinek, hogy kések. Azt se
tudom, melyik teremben vagyunk. Ahhjjj... Ez a nap egyre jobb lesz,
ezt muszáj lesz kiírnom fészre. Amúgy meg miért bámul ez a vén
fószer? Majd kiesnek a pápaszemei. Attól, hogy miniszoknya van
rajtam, még nincs mit néznie. Perverz. Hm. Talán mégsem a fekete
felső kellett volna ehhez a cipőhöz. A sötétkék mintás jobb
lett volna. Remek, úgy fogok kinézni a suliban, mint egy troll.
Ráadásul a fülesem is most ment szét. Baromi jó. Megint
könyöröghetek apunak egy újért. De lassan tötymörög ez az
izé! Mit csinál ez a buszsofőr, alszik? De hoppá, cuki pasi 12
óránál. Hello, hello. Nem nézek rá, csak a szemem sarkából
mérem fel. Azt kéne még, hogy lássa, tetszik nekem. Magas, belőtt
séró, kicsit sápatag, ahhjj... tiszta Edward! Kész, szerelmes
lettem. Jesszusom, ő is észrevett. Oké csajszi, csak lazán, mint
ha levegőnek néznéd. Még mindig figyel, na jó, egy pillanatra
odanézek. Elolvadok a mosolyától, de most mi lesz? Mi van, ha
ugyanott száll le, vagy kiderül, hogy ő az új fiú a suliban? A
levegő mindig szikrázni fog közöttünk, ahogy elmegyünk majd
egymás mellett. Talán már az első nap elhív randizni. Milyen jó
lesz. Koncertre visz, utána egy romantikus vacsira, majd a város
ligetbe csónakázni. Sosem felejti el a hónap- és évfordulókat,
és hetente posztol ki nekem valami szép szerelmes számot. Évek
múlva, ha már egy jó zsíros állást szerzett, én pedig
elvégeztem a kozmetikus sulit, jöhet a gyerek. Csodás életünk
lenne. Hát jó, visszamosolygok rá. De, most látom, ahogy
vigyorog. Jézusom, milyen fogai vannak ennek a srácnak?! Ezzel
szokott kapálni a kertben, vagy mi? Oké, gyorsan leszállok,
mielőtt ide jönne hozzám. Jajj ne, ez most komoly? Két
megállóval előbb szálltam le. Most sétálhatok a suliig.
Szétmegy a lábam ebben a cipőben.