2016. november 16., szerda

Szépírói kurzus 2016 ősz/16 - Torma Ági versei

A Kodolányi János Főiskola Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, tavaszi félévre. 
Torma Ági sorozatot írt az "Anton-versekből", ahol is egy képzeletbeli személy képzeletbeli verseit írja meg. Érdemes elolvasni!

Torma Ági


Az "Anton-sztori"

Anton életrajza:

Anton Grandiule néven látta meg a napvilágot.  Rhône-völgyéből, Valence-ből származik. 1982-ben született, az ismert szakácsdinasztia 4. gyermekeként.
Gyermekkorát átszőtte a konyha, és  Luis De Funés filmjeinek világa, elsőszámú kedvence 
A szárnyát, vagy a combját? lett, bár a Horgász a pácban, vagy a Káposztaleves is kapcsolódik árnyaltabban a sorba.
2002-ben kezdte pályafutását, hamar megalkotta saját stílusát.
Egy riporter kérdésére, hogy „Mi az Ön konyhaművészetének a filozófiája?” azt válaszolta: „Főzés közben szeretem megosztani a szenvedélyemet a vendégekkel.
Hogy át tudjam adni ezeket az érzéseket, mindig is az ízek megfelelő társításán dolgoztam.
Ez lett a védjegyem is.„  A konyhaművészet új csillaga ő.
Egyedi íz, és alapanyag-párosításokat, különleges látványt nyújtanak étkei, amelyek kikerülnek a konyhájából, keze alól.  Pillanatnyilag a Le Grand Véfour éttermében dolgozik, melyet igazán átjár a történelem. Természetesen hatással van ez a helyszín a konyhaművészetére is.

Anton Grandiule amennyire sikeres mint séf, annyira peches a gyengébbik nemnél. Kapcsolatai rendszerint kudarcba fulladnak, ám ő mégsem adja fel, örök romantikus, aki kitartóan keresi a nagy őt. Levelei felfedik a rejtélyt, mi is a gond vele….


Anton 1. levele

Ó kedves ismeretlen múzsám,
csoki, piramis szelet csúcsán.
Odaadnám összes michelin csillagom,
ha a nevét, a nevét! Megtudhatom?

Hajában rózsaszín kisvirág,
ó, hogy csókolnám izzó ajkát.
Kecses nyakán csillogó nyakék,
rubintvörös, arany, kobaltkék.

Teste, mint karcsú borospalack,
bőre bársonyos őszibarack.
Ahogy szoknyájából kivillant lába,
leesett minden férfiember álla.

Minap, mikor útközben nevetett,
üvegtálba guruló málnaszemek,
salátára csurgó szűz olivaolaj,
hasonlatos volt hozzá ama kacaj.

Mindenhol csak önt látom,
kockakövekben is az utcákon.
Mióta megláttam, nem tudok főzni,
szívemet azóta száz vaspánt őrzi.

Barátnőjének tetszem, de nekem ön kell!
Perzseljen el zöld szeme tekintetével.
Játsszunk főzőset. Lehetne kukta,
ketten játsszuk, így nem lenne bukta.

Ifjú szívem úgy felkavarta,
lelkemnek nincs azóta nyugta.
Felkavarnám én is önt,
ha egyszer mellettem dönt.

Tegnap, mikor pékemhez betértem,
Szinte vártam, hogy előlépjen.
Pillantást vetettem a zsemlékre,
s rágondoltam két kerek keblére.

Könnyem hull, szemeimet csípi,
nem látok semmit. Itt a bibi.
Bánatom mártással keveredik,
felér már egészen a peremig.


Mikor elutasított, megharagudtam!
Poharat, tányért csapkodtam tébolyultan,
úgy gondoltam, hogy ön egy céda!
Fejem olyan lett, mint a cékla.

Hát nem látja? Epekedve sóvárgok!
Körbenyalják testem emésztő lángok.
Mi lehet rajtam, csak nem átok?
Kopár szívemen varjú károg….



Néhány héttel később Anton ismét tollat ragadott…..



Anton 2. levele


Bocsásson meg, kedves, hogy ismét zavarom,
érzelmeimet nem sikerült magamban tartanom.
Jó volt ismét látni csodás lényét,
beragyogta szürke egem sötétjét.

Ugyan előző levelem válasz nélkül hagyta,
mégsem gyúltam kegye irányába haragra.
Tudom már kegyed nevét, mely nekem becses,
mint ringó járása is, olyan kecses.

Tudja, el is határoztam menten,
önről étket kell elneveznem!
Kamrámban, hűtőmben máris matatok,
melyek lennének a legjobb alapanyagok.

Őzhúson gondolkodom, de vajon,
nem érti-e félre nagyon-nagyon?
Hisz gyönyörű, sima az ön lába,
őzé van csak szőrös bundába.

Vagy jó lenne egy szelet vaddisznó steak,
erdei hozzávalókért, a kamrában nézek szét.
Zsemlegombóc lesz hozzá, és gombamártás,
díszítésnek vegyes aszalt gyümölcsszórás.

Szamóca, szeder, tőzegáfonya,
tetejükön fenyőméz csillogna.
Utána testes vörösbort képzelek el,
mely harmonizál az étel ízeivel.

Kuktám segédkezik a sütésben-főzésben,
bár nem érti ön iránti szenvedélyem.
Nem érti, mikor, s mitől vesztem el,
olthatatlan vágyam hogyan lobbant fel.

Ami azt illeti, magam sem értem,
bár rám nézve ez lehet nem nagy érdem,
Csak a főzés és ön az, mi éltet,
e kettő nélkül életem nem érhet véget.

Lelkem kopár szikláján maga zöld moha,
érzéki simogatására vágyom, mi puha,
Ha kezem szoknyája alá csusszanhatna,
Bíbor ajkát elhagyná ezer hozsanna.

Meglehet, e gondolat roppant merész,
mégis, mikor ön szemembe belenéz,
remegőssé válik hang, láb, kéz,
tűnjön el! Vagy cafatokra tépjen szét!




Szíve hölgye megszánva, és megunva válaszlevelet küldött főhősünknek:



Válasz Antonnak

Anton, kedves. Nem gondolja,
Számomra terhes kitörő rohama?
Lelke megnyugvását ne tőlem várja,
Annak az ön felnövése, mi orvossága.

Mint séf, zseniális és egyedi,
Látásmódja, mi különlegessé teszi.
Étkei szokatlanok, meghökkentők,
Főzés és szerelem. Ne keverje e kettőt!

Kérem maradjon csak meg a fakanálnál,
Szerelembe nem lát tovább az orránál.
Egy hölgynek szelet nem így kell csapni,
Ily módon mindenki meg fog futamodni.

A hogyanról tanácsot én nem adhatok,
Megtették azt előttem százával a nagyok.
Ételeit továbbra is szeretem,
De kérem, hagyjon békét nekem!


A kioktatás, és elutasítás valami egész más jellemet hozott felszínre…..


Anton utolsó levele

Ó! Micsoda ragyogó elme!
Jól esett munkám dicsérő levele.
Ám a többin felrobbanok!
Mit gondol, tán én gyermek vagyok?

Ha testét kezeim közé kaphatnám,
Ki vagyok én, rögtön megtudnád!
Nem lenne semmiféle kecc-mecc,
Ágyamon a kéjtől fetrenghetsz!

Gyakorolnánk egy kis lepedő akrobatikát,
Mutatnék pár különleges figurát.
Nem lenne simogatás, bók, virág, szép vers,
 Megtudnád Anton még mi mindenre képes!

Remegnél a kielégítetlen vágytól,
Ki sem látszanál latexruhádból!
Eldurvulna köztünk a helyzet,
Rád raknák kezedre rózsaszín bilincset!

Nem játszanál itt úri mucuskát,
Kimondatlan kérdésedre: meg hát!
Magamévá tennélek egyszer, kétszer, százszor,
Zengene a ház, gyönyöröd sikolyától!




Prológ:
Antonnak ezek után sajnos nem volt módja több levelet elküldeni szerelmének, ugyanis ő feljelentette. Antont nem sokra rá letartóztatták zaklatás miatt.
Antonról a bulvármédia még hetekig cikkezett, nyakig tocsogva a szaftos részletekben.