A Kodolányi János Főiskola Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, tavaszi félévre.
Torma Ági sorozatot írt az "Anton-versekből", ahol is egy képzeletbeli személy képzeletbeli verseit írja meg. Érdemes elolvasni!
Torma Ági
Az "Anton-sztori"
Anton életrajza:
Anton Grandiule néven látta
meg a napvilágot. Rhône-völgyéből,
Valence-ből származik. 1982-ben született, az ismert szakácsdinasztia 4.
gyermekeként.
Gyermekkorát átszőtte a
konyha, és Luis De Funés filmjeinek
világa, elsőszámú kedvence
A szárnyát, vagy a combját?
lett, bár a Horgász a pácban, vagy a Káposztaleves is kapcsolódik árnyaltabban
a sorba.
2002-ben kezdte pályafutását,
hamar megalkotta saját stílusát.
Egy riporter kérdésére, hogy
„Mi az Ön konyhaművészetének a filozófiája?” azt válaszolta: „Főzés közben
szeretem megosztani a szenvedélyemet a vendégekkel.
Hogy át tudjam adni ezeket az
érzéseket, mindig is az ízek megfelelő társításán dolgoztam.
Ez lett a védjegyem is.„ A konyhaművészet új csillaga ő.
Egyedi íz, és
alapanyag-párosításokat, különleges látványt nyújtanak étkei, amelyek
kikerülnek a konyhájából, keze alól.
Pillanatnyilag a Le Grand Véfour éttermében dolgozik, melyet igazán
átjár a történelem. Természetesen hatással van ez a helyszín a
konyhaművészetére is.
Anton Grandiule amennyire
sikeres mint séf, annyira peches a gyengébbik nemnél. Kapcsolatai rendszerint
kudarcba fulladnak, ám ő mégsem adja fel, örök romantikus, aki kitartóan keresi
a nagy őt. Levelei felfedik a rejtélyt, mi is a gond vele….
Anton 1. levele
Ó kedves ismeretlen múzsám,
csoki, piramis szelet
csúcsán.
Odaadnám összes michelin
csillagom,
ha a nevét, a nevét!
Megtudhatom?
Hajában rózsaszín kisvirág,
ó, hogy csókolnám izzó ajkát.
Kecses nyakán csillogó
nyakék,
rubintvörös, arany,
kobaltkék.
Teste, mint karcsú
borospalack,
bőre bársonyos őszibarack.
Ahogy szoknyájából kivillant
lába,
leesett minden férfiember
álla.
Minap, mikor útközben
nevetett,
üvegtálba guruló málnaszemek,
salátára csurgó szűz
olivaolaj,
hasonlatos volt hozzá ama
kacaj.
Mindenhol csak önt látom,
kockakövekben is az utcákon.
Mióta megláttam, nem tudok
főzni,
szívemet azóta száz vaspánt
őrzi.
Barátnőjének tetszem, de
nekem ön kell!
Perzseljen el zöld szeme
tekintetével.
Játsszunk főzőset. Lehetne
kukta,
ketten játsszuk, így nem
lenne bukta.
Ifjú szívem úgy felkavarta,
lelkemnek nincs azóta nyugta.
Felkavarnám
én is önt,
ha egyszer
mellettem dönt.
Tegnap, mikor pékemhez
betértem,
Szinte vártam, hogy
előlépjen.
Pillantást vetettem a
zsemlékre,
s rágondoltam két kerek
keblére.
Könnyem hull, szemeimet
csípi,
nem látok semmit. Itt a bibi.
Bánatom mártással keveredik,
felér már egészen a peremig.
Mikor elutasított,
megharagudtam!
Poharat, tányért csapkodtam
tébolyultan,
úgy gondoltam, hogy ön egy
céda!
Fejem olyan lett, mint a
cékla.
Hát nem látja? Epekedve
sóvárgok!
Körbenyalják testem emésztő
lángok.
Mi lehet rajtam, csak nem
átok?
Kopár szívemen varjú károg….
Néhány héttel később Anton ismét tollat ragadott…..
Anton 2. levele
Bocsásson meg, kedves, hogy
ismét zavarom,
érzelmeimet nem sikerült
magamban tartanom.
Jó volt ismét látni csodás
lényét,
beragyogta szürke egem
sötétjét.
Ugyan előző levelem válasz
nélkül hagyta,
mégsem gyúltam kegye irányába
haragra.
Tudom már kegyed nevét, mely
nekem becses,
mint ringó járása is, olyan
kecses.
Tudja, el is határoztam
menten,
önről étket kell elneveznem!
Kamrámban, hűtőmben máris
matatok,
melyek lennének a legjobb
alapanyagok.
Őzhúson gondolkodom, de
vajon,
nem érti-e félre
nagyon-nagyon?
Hisz gyönyörű, sima az ön
lába,
őzé van csak szőrös bundába.
Vagy jó lenne egy szelet
vaddisznó steak,
erdei hozzávalókért, a
kamrában nézek szét.
Zsemlegombóc lesz hozzá, és
gombamártás,
díszítésnek vegyes aszalt
gyümölcsszórás.
Szamóca, szeder, tőzegáfonya,
tetejükön fenyőméz csillogna.
Utána testes vörösbort
képzelek el,
mely harmonizál az étel
ízeivel.
Kuktám segédkezik a
sütésben-főzésben,
bár nem érti ön iránti
szenvedélyem.
Nem érti, mikor, s mitől
vesztem el,
olthatatlan vágyam hogyan
lobbant fel.
Ami azt illeti, magam sem
értem,
bár rám nézve ez lehet nem
nagy érdem,
Csak a főzés és ön az, mi
éltet,
e kettő nélkül életem nem
érhet véget.
Lelkem kopár szikláján maga
zöld moha,
érzéki simogatására vágyom,
mi puha,
Ha kezem szoknyája alá
csusszanhatna,
Bíbor ajkát elhagyná ezer
hozsanna.
Meglehet, e gondolat roppant
merész,
mégis, mikor ön szemembe
belenéz,
remegőssé válik hang, láb,
kéz,
tűnjön el! Vagy cafatokra
tépjen szét!
Szíve hölgye megszánva, és megunva válaszlevelet
küldött főhősünknek:
Válasz Antonnak
Anton, kedves. Nem gondolja,
Számomra terhes kitörő rohama?
Lelke megnyugvását ne tőlem
várja,
Annak az ön felnövése, mi
orvossága.
Mint séf, zseniális és
egyedi,
Látásmódja, mi különlegessé
teszi.
Étkei szokatlanok,
meghökkentők,
Főzés és szerelem. Ne keverje
e kettőt!
Kérem maradjon csak meg a
fakanálnál,
Szerelembe nem lát tovább az
orránál.
Egy hölgynek szelet nem így
kell csapni,
Ily módon mindenki meg fog
futamodni.
A hogyanról tanácsot én nem
adhatok,
Megtették azt előttem
százával a nagyok.
Ételeit továbbra is szeretem,
De kérem, hagyjon békét
nekem!
A kioktatás, és elutasítás valami egész más jellemet
hozott felszínre…..
Anton utolsó levele
Ó! Micsoda ragyogó elme!
Jól esett munkám dicsérő
levele.
Ám a többin felrobbanok!
Mit gondol, tán én gyermek
vagyok?
Ha testét kezeim közé
kaphatnám,
Ki vagyok én, rögtön
megtudnád!
Nem lenne semmiféle
kecc-mecc,
Ágyamon a kéjtől
fetrenghetsz!
Gyakorolnánk egy kis lepedő
akrobatikát,
Mutatnék pár különleges
figurát.
Nem lenne simogatás, bók,
virág, szép vers,
Megtudnád Anton még mi mindenre képes!
Remegnél a kielégítetlen
vágytól,
Ki sem látszanál
latexruhádból!
Eldurvulna köztünk a helyzet,
Rád raknák kezedre rózsaszín
bilincset!
Nem játszanál itt úri
mucuskát,
Kimondatlan kérdésedre: meg
hát!
Magamévá tennélek egyszer,
kétszer, százszor,
Zengene a ház, gyönyöröd
sikolyától!
Prológ:
Antonnak ezek után sajnos nem
volt módja több levelet elküldeni szerelmének, ugyanis ő feljelentette. Antont
nem sokra rá letartóztatták zaklatás miatt.
Antonról a bulvármédia még
hetekig cikkezett, nyakig tocsogva a szaftos részletekben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése