Szépírói kurzus 2019/ősz/5 Reményi Kitti (Nyilas Katalin) elbeszélése

A Kodolányi János Egyetem Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, tavaszi félévre. A Próza kurzus hallgatója Nyilas Katalin, aki Reményi Kitti néven jegyzi alkotásait. Az aktuális házi feladat pedig Daniel Keyes Virágot Algernonnak című híres regényének "megidézése" volt, mikor is egy mentálisan sérült személy monológját kellett megjeleníteni. Sikerült munkáját örömmel közlöm.  

Reményi Kitti

Kenguru

         Ma vagyok huszéves Anya jön értem aszt montta Icukanéni és én már nagyon izgulok ijjenkor mindig rágom a körmöm és Icukanéni rámszól emiatt de sose fájj.

Anya anya anyukám rohanok hozzá és puszilom ahol érem allom anyukám hangját ahogy mongya hogy hétfőn jövünk vissza aztán már tuszkol is be a sárga autóba hová megyünk kérdezem meglepetés lesz mongya sok baráttal fogunk találkozni jujj de jó tapsolok örömömben majd azonnal bevágom a durmit már alszok is.

Anya pisilnem kell kiabálok fel az álmomból jól van kicsikém mongya anyukám de nekem most kell bömbölöm és már fojjik is jaj már jön Anya! Jól van gyere itt megállunk és anya leparkol az uton de akkor már vége sírok mint egy dedos pedig ma vagyok huszéves.

Jól van semmi gond csittítgat anyukám miközben keresi nekem a tiszta ruhát a lilla nadrágot kérem a macisat kiáltom Anyucikámnak és segít felöltözni és utána megint a sárga autóban ülök.

Anya mikor érünk oda kérdem még huszonöt perc mongya éhes vagyok mingyárt ebédelünk anyukám mongya de én akkor is éhes vagyok most tényleg birjad ki kicsikém mongya lesz sok finomság fánk is van a kedvenced ahogy szereted szilva lekvárral. Juj de jó ujjongok nézd anya ott egy kengurú Petikém nálunk nincsenek kengurúk mongya hogy az csak Ausztrában vagy hol a csudában van és az naggyon messze van oda nem megyünk mongya pedig én szeretnék igazi kengurút látni Anya vegyél nekem egy kengurút!

Csöndben vagyok hallom a telefonnéni hangját mongya hogy forduj jobra ha majd nagy leszek az én hangomat is szeretném hallanni a telefonból.

Megérkezünk Anya kisegít a sárga kocsiból naggyon elfárattam az úton. Szakállas bácsi jön ki az ajtón integet nekünk de én fogom anyukám kezét mert félek nem teccik ez a bácsi de jön közelebb szia Peti mongya anyukám közben bemegy és én ottmaradok a bácsival jól utaztál kérdezi gyere mennyünk be van meglepetés neked de én meg se mozdulok és mikor ez a bácsi megfog akkor megharapom a kezét. Áu kiabál a bácsi rám ezt meg miért csináltad kérdezte. Anyukámat akarom kiabálom de ő már jön is mi történt sikoltozik anyukám ez az átkozott köjök megharapott minek hoztad haza semmit nem változott hallom a bácsi hangját. Petikém tudod hogy ijjet nem szabad mongya anyukám lehajol hozzám hisz ő az apukád rendes ember és már nagyon várta hogy újra lásson. Nagyra nyitom a szemem ő az apukám nem is hasonlít rám és egyáltalán nem is rémlik nekem nincs is szakállam. Gyere mennyünk be mongya és amig a cipőmet veszem le hallom anyukámat hogy veszekedik apukámmal biztos most mérges rám én nem akartam bántani csak nem teccik a szakálla.

Anyukám bevezet egy szobába ahol egy lány ül egy széken jáccik valamivel ő ki mutatok a lányra. Andrea a kistestvéred mongya anyukám téged hogy hívnak kérdezi a lány tudom hogy ma van a születésnapod ezért hozott haza anya az intézetből mongya. Nekem is most volt és én már hat éves vagyok és felém nyújtya a kezét és a babáját amit én kikapok a kezéből. Anya üvölt a lány elvette a babámat Peti pedig én csak megnézem jáccok vele és addig rángatom míg ki nem esik a keze és a lány nagyon sír megsajnálom visszaadom neki de ő hozzám vágja és most én sírok.

Anya csittítgat minket ebédelünk Apa mérges még mindig és Andreácska is mérges rám csak anyukám mosojog rám. Ebéd után elmegyünk sétálni a tóhoz még sohasem jártam ott.

Andreácskával futunk szökdécselünk mint az indiánok azokban a filmekben  el akarom kapni Andreát de ő gyorsan fut de kitalálok valamit hogy elgáncsolom és szegény akkorát esik hogy betörik az orra nagy sivítás Apa nagyon mérges hát ezt meg most miért tetted kérdezi mert ojjan gyorsan futott mondom és nem tuttam utólérni ez a gyerek egyszerűen közveszéjes és tejjesen bolond mongya apukám monttam hogy ne hozd ide mert csak bajt hoz ránk hallom mongya anyukámnak.

Egész úton sírok vissza akarok menni Icukanéninhez ő szeret engem Andreácska is mérges rám már sötét van mikor hazaérünk Apa és Andreácska else köszönnek tőlem csak anyukám ül mellettem és törölgeti a szemeit mi a baj anyukám kérdezem nem szeret engem Andreácska és apuka sem. Semmi gond kicsim mongya és simogattya a hajam amit nagyon szeretek örülök hogy itthon vagy velünk bár mindig így lenne mongya sajnálom hogy csak ijjen ritkán hozlak haza nagyon szeretlek kisfiam mongya sírva jó éjt drágaságom mongya puszit ad és az orraink összeérnek és ez ojjan jó mindig szeretem ha ezt csinájjuk majd kattan az ajtó anyukám kimegy és én álmodok egy kengurúról amint Andreácska és a szakállas bácsi éppen mellette áll és simogassa. Bárcsak én is kengurú lehetnék.

2019-10-14 Budapest