Meglepődve olvasom a híreket Esterházy Harmonia Caelestis című munkájáról.
Itt és itt.
Azt hiszem, valóban jobb lett volna a félreértéseket elkerülni azzal, ha eredetileg is úgy jelenik meg a könyv, hogy a Kiadó jelzi benne, hol, milyen módon használ "vendégszöveget" Esterházy.
Sajnos, hogy így kellett értesülnünk erről az ügyről.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
András,
idemásolom, amit e témában a Facebookon kommenteltem:
Talán meglehetősen naivnak és leegyszerűsíthetőnek tűnhet föl most a megjegyzésem, de mégis: ha nem tudom, honnan a vendégszöveg, miért érdekeljen „külön”? (Vö.: azzal az élménnyel, amikor valamit olvasva felfedezem: na igen, ezt már olvastam valahol, más kontextusban, s egészen mást is jelentett; s jöhet a „munka”: a kettő összevetése, annak kiderítése, kié a korábbi, de főleg: egymással milyen párbeszédet alakítanak így ki?)
Másfelől: a vendégszövegeknek igencsak nagy hagyományai vannak, kb. az írásbeliség kezdetétől.
Ehhez most annyit fűznék még hozzá, hogy elég egyértelmű volt (számomra egyértelműnek tűnt föl), hogy a HC is dúskál a vendégszövegekben, azaz magam nem „így” értesültem az „ügyről”.
Megjegyzés küldése