2008. április 11., péntek

Költészet napi tüntetés

Ma antifasiszta tüntetés lesz délután 4 órakor. A felhívás arról tudósít, hogy meg kell akadályoznunk, hogy bárki fenyegetve érezze magát származása, identitása miatt Magyarországon, hogy mindenféle agresszív, szélsőséges akciót el kell utasítanunk.
József Attila születésnapján, a Költészet Napján megyünk ki az utcára, hogy szakítsunk végre a pogromokkal, az (új)fasiszta megnyilvánulásokkal, hogy kinyilvánítsuk, nincs helye a molotov-koktélnak, az árpádsávos karszalagnak Európában.
Két szempontból is jó az időpont megválasztása: egyrészt azért, mert minden igazi költészet - kár is mondani, pontosan tudjuk mindannyian - mindig is a humánumról, az emberi értékek képviseletéről szólt, másrészt, mert József Attila azon klasszikusaink egyike, aki élete minden pillanatában, egész életművével azt hirdette, hogy a napjainkban is felbukkanó "fasiszta kommunizmus" -- amelyik demagóg módon, sokszor plebejus álarcot öltve éppen a polgári értékek ellen uszít, hogy így kínáljon látszatmegoldásokat -- valójában életveszélyes az egész társadalom, az egész ország, egy európai nemzet számára.
Fel kellene ismerni végre, és ki is kellene jelenteni, hogy a szociális demagógia és a nácizmus között van összefüggés, mindig is volt.
Úgy hallom, parlamenti pártok vezetői is kiállnak az antifasiszta tüntetés mellett. Azt remélem, mindegyik parlamenti párt vezetője megteszi ezt.

2008. április 10., csütörtök

Pályázat

Novellapályázat: milyen lesz a világ 70 év múlva? Ezen az oldalon lehet szavazni az én történetemre, milyen is lesz a világ 70 év múlva.
A történetem szerint egy fura népességszabályozás indul majd el - bizonyos kor után, akkor, amikor már én is nagyon öreg leszek, a népességszabályozás nem a születés, hanem az elmúlás körül fog szerveződni - valami ilyesmiről szól a novellám.
Mindenesetre, ha tetszik, szavazzatok/szavazzanak rám.

2008. április 8., kedd

Két fénykép

És ma még két fénykép is előkerült: az egyiken a Liget galériában vagyok, 1986-ban, a saját vizuális költészeti kiállításomon, amit Bujdosó Alpár nyit meg.


A másikon a Fiatal Művészek Klubjában egy kiállítás és egy ahhoz kapcsolódó színházi előadás képanyaga látható, 1985-ből.

Régi írás

Ma felfedeztem egy régi írásomat a neten, ide is kiteszem, hogy megmaradjon, ne kallódjon feleslegesen.
Jó olvasást!

2008. április 7., hétfő

Újlipótváros

Ma győzelmet ünnepelhetett Újlipótváros. Mint a hírekből látható, többszázan védték meg azt a jegyirodát, ami ellen szélsőjobboldali aktivisták szerveztek agresszív akciót. Megnyugtató volt az, hogy sok-sok, politikailag nem is feltétlenül egy oldalon álló, de a szélsőjobboldalt egységesen elítélő állampolgár jött el, védeni az emberi értékeket, védeni az élethez való jogot.
Az árpádsávosok pogromot hírdettek, ezt magam is láttam a honlapjukon. Félelmet, rettegést akartak kelteni. Ez sikerült is nekik. Volt félelem mindenkiben, aki az emberi értékek mellett emelt szót, ma, Újlipótvárosban.
De az is tény, hogy a fasiszták most még nem jártak sikerrel. Mi voltunk többen, megvédtük az emberi méltóságot. Mindazonáltal, nem baj, ha a félelmünk nem múlik el. Győztünk, ma, igen, győztünk. Mi voltunk többen, és ez jó. De legyen bátorságunk kimondani az is, hogy igenis, félünk.
Félünk az elszabadult indulatoktól.
Mindenkinek minden jót.

2008. április 5., szombat

Szlovák euró

Hír, ami a nap híre. Szlovákia 9 hónap múlva euróval fizet. Kívánom Szlovákiának, hogy így legyen.
Ez üzenet lesz Magyarország számára is. Szlovákia kemény reformokon ment keresztül, ott megcsinálták az egészségbiztosítás átalakítását, amitől úgy fél a magyar ember. Ott bezzeg megcsinálták azokat a reformokat, amiktől "a legvidámabb barakk" mai leszármazottai enyhén szólva is összeszarják magukat. A legvidámabb barakk utódai azt mondják, hogy reform helyett jöjjön inkább a kemény kéz politikája, jöjjön a "vezér", az új Kádár János, akinek felállva lehet tapsolni, és akinek lehet skandálni a nevét, csak reform ne jöjjön.
Szlovákia bevezeti az eurót, mert képes volt a reformokra.
Mit is jelent ez majd a gyakorlatban? Nos, csak annyit, hogy a felvidéki magyarok jóval jobban élnek majd, mint mi. Csak annyit, hogy a világ egyik legerősebb, legstabilabb valutájával fognak fizetni, hogy bankszámlájukon a fizetésük euróban érkezik, hogy bármerre járnak Európában, váltaniuk nem kell pénzt, és, ha váltanak is, az ő pénzük lesz az egyetemesebb, az erősebb, a stabilabb.
Tartást ad majd ez a felvidéki magyaroknak, nyugodt szívvel sajnálhatnak majd le minket, hazai szerencsétleneket.
Mindezt bátran mondhatom, közeli rokonaim laknak a Felvidéken. Anyám rimaszombati, ezért magamat is kicsit felvidékinek nevezem.
Drukkolok nekik. Legyen meg az eurójuk, hadd tudjuk meg végre, milyen az, nagyképű pesti okoskodó megmondóból szegény rokonná vedleni.
Mindenkit üdvözlök!

2008. április 4., péntek

Fotók



Ma reggel megkaptam Gordon Eszter fotóit: a második a március 15-i kitüntetés átadásán készült, az első pedig a Márai-díj átvételekor. Felteszem ide a blogra mindkettőt, ezek is hozzátartoznak ehhez az évhez, ennek az évnek az eddigi krónikájához.