A Kodolányi János Egyetem Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, őszi félévre. A Líra kurzus hallgatója, Hajnal Éva azt a feladatot oldotta meg, hogy epikus költeményt, balladát írt, Arany János nyomán, de egy nagyon is mai újsághír ihletésére. Kiváló munka! Gratulálok!
„Az ipolysági Gyönyör Teréz évekig szemcseppekkel mérgezte a hitelezőit,
akár több tucatnyi ember is meghalhatott miatta..." (Hír / 444 / 2022. 01.
04.)
Hajnal Éva
Ipolysági
Gyönyör Teréz balladája
Mesélek
most, hallga-hallga:
éldegél egy rossz perszóna,
lájkolhatnád, hogyha ehhez
éppenséggel kedved vóna.
Istenem, tán elenyészünk mind!
Szóval ez a
furcsa nőci
pénzimádó hírben állott,
bepalizott jó pár fószert,
utána, mint köd, szétmállott.
Istenem, tán elenyészünk mind?
Ipolysági
Gyönyör Teréz
bökkenőkön pang a sorsa,
fogy a szemcsepp egyre-másra,
patikákban áll a sorba'.
Istenem, tán elenyészünk mind!
Ütött-kopott
gyógyszertárak
ismerik már, mint a rossz bajt,
pénzsóvárság nyakra-főre,
nőnk szívében ez, mi úgy hajt.
Istenem, tán elenyészünk mind?
Aztán
egyszer jött a vizsga:
felelősként felkereste
minden, akit megtévesztett,
lám csak, tagadott a beste.
Istenem, tán elenyészünk mind!
Tagadott,
és gyilkolászott,
sok lovettát vágott zsebre,
atropint tett kávéjába,
kinek pénzét mind benyelte.
Istenem, tán elenyészünk mind?
„Nem tettem
én semmi rosszat,
épp csak napról-napra éltem
javakban nem dúskálgattam,
csirkefarhát az ebédem."
Istenem, tán elenyészünk mind!
Csirkefarhát
rizzsel és szaft,
kutyának is jobb a sorsa,
ezt sajnálják tőlem, kérem?
Hisz, úgy éltem, mint a szolga!
Istenem, tán elenyészünk mind?
Fogy a
mesém, hallga-hallga,
Gyönyör Terézről danoltam,
aki immár vasra verve
börtönben ül, szinte holtan.
Istenem, tán elenyészünk mind!
éldegél egy rossz perszóna,
lájkolhatnád, hogyha ehhez
éppenséggel kedved vóna.
Istenem, tán elenyészünk mind!
pénzimádó hírben állott,
bepalizott jó pár fószert,
utána, mint köd, szétmállott.
Istenem, tán elenyészünk mind?
bökkenőkön pang a sorsa,
fogy a szemcsepp egyre-másra,
patikákban áll a sorba'.
Istenem, tán elenyészünk mind!
ismerik már, mint a rossz bajt,
pénzsóvárság nyakra-főre,
nőnk szívében ez, mi úgy hajt.
Istenem, tán elenyészünk mind?
felelősként felkereste
minden, akit megtévesztett,
lám csak, tagadott a beste.
Istenem, tán elenyészünk mind!
sok lovettát vágott zsebre,
atropint tett kávéjába,
kinek pénzét mind benyelte.
Istenem, tán elenyészünk mind?
épp csak napról-napra éltem
javakban nem dúskálgattam,
csirkefarhát az ebédem."
Istenem, tán elenyészünk mind!
kutyának is jobb a sorsa,
ezt sajnálják tőlem, kérem?
Hisz, úgy éltem, mint a szolga!
Istenem, tán elenyészünk mind?
Gyönyör Terézről danoltam,
aki immár vasra verve
börtönben ül, szinte holtan.
Istenem, tán elenyészünk mind!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése