2017. március 10., péntek

Szépírói kurzus 2017 tavasz/6 - Kolozsvári Zita versei

      A Kodolányi János Főiskola Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, őszi félévre. 
Kolozsvári Zita négyféle variációt is készített Kassák Lajos Egy fényképem alá című versére. Itt közlöm mind a négyet. 

Kolozsvári Zita
Egy fényképem alá
(hommage à Kassák Lajos: Egy fényképem alá)

Nem szeretek tükörbe nézni,
szemem sarkában
a romlás virágai.

Megtorpanok, villanó vakuba
égnek felvett pózaim.

Ez voltam én, épp akkor,
képtelen hazugság az egész.

Egy ember,
fényes ékszerek, finomság,
bölcs toka az áll alatt.

45 évesen. Szem lesüt.
Istenasszony, cifra képmás,
ledér Éva a kiűzetés után.

Árnyék híján szétégett ugaron,
társas magányban tengődve,
tejfogakat köpködő ártatlan.

Ez lennék én?
Ezt képzelem, Istenem.




Kolozsvári Zita
Egy fényképem alá
(hommage à Kassák Lajos: Egy fényképem alá)

Nem szeretem a plázákat,
kirakatait, liftjeit,
bennem már összeomlott egy világ.

Elcsalnak barátok moziba,
akkor óvatlanul magamra tekintek.

Tükröződő arcomat a nézőtérre cipelem,
most én vetítek, mimikám a hősnőre.

Egy ember,
félmosolyba rendezett tartalom
mozog a vásznon, ahogy bennem is mocorog.

45 évesen. Frissen mosott hajjal.
Igazi dívához, csecsemőgondozóhoz,
vagy a skarlát betűt cipelőhöz hasonló.

Kiírtak szerepemből,
az utolsó ember a földön,
földönkívüli macskanő.
Pillám lesújt, más fegyverem nincs.

Ez lennék én?
Rendezőm, mondd, az vagyok.


 Kolozsvári Zita
Egy fényképem alá
(hommage à Kassák Lajos: Egy fényképem alá)

Nem szeretem a trükköket,
a retusált képet,
a kifeszített ráncokat, a festett mosolyt.

Társtalanul magam elé emelem,
elkattintom a gépet.

Ez vagyok hát, amit a gyorsnézet mutat,
kezem azonnal keresi a szépítés funkciót.

Egy nő,
kemény szájszegletbe bújt kevély madárral.

45 évesen. Szétzilált.
Semmihez sem hasonló, egy maszk csupán.

Peremvidéken, az isten háta mögött,
vagy isten ítélőszéke előtt.
Földönfutó, másvilági kalandor.
Fénytelen szem, koporsó száj.

Ez lennék én?
Istentelen, halott.

 Kolozsvári Zita
Egy fényképem alá
(hommage à Kassák Lajos: Egy fényképem alá)

Nem szeretek a lencsébe nézni,
leltárt csinálni,
mi csillan bennem, mi halott.

Jó képet vágni hozzá,
ezt kérik tőlem.

Kontúros és szétzilált,
ez a furcsa elegy.

Egy nő,
embertelen, mégis emberszerű.

45 évesen. A vágatlan verzió.
Szerepszemélyiségek közt
dúló ütközetek.

Paraván mögé bújt,
pőre, dacos áldozat,
kimódolt amazon.

Ez lennék?
Már nem, a fényképész halott.













Nincsenek megjegyzések: