A Kodolányi János Főiskola Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, tavaszi félévre.
Fehér Gyöngyvér azt a házi feladatot oldotta meg, sikerrel, hogy megadott témára írt szonettet. Kétségtelen, hogy az "egyszerűbb" téma - a házimunka - sokkal közelebb áll a szerzőhöz, ezért a vers is jobb. Mindkettőhöz gratulálunk!
Fehér Gyöngyvér
Bánatom
A szemetet le kéne már vinni!
Egy hete ott áll a sárga lavórban.
A sok-sok pohár kávétól
mocskosan.
Nincs most erőm semmit
véghezvinni!
Köntösöm öt napja rajtam, kócosan
Álmosan, könnyektől gyötörve kicsit
Sincs kedvem összeszedni azt a
kiflit
A földről. Agyongyötör, ahogy
a
Rádióban ismétlődik a nóta,
Hiába kapcsolok másik
adóra.
Olvastam, de nem tudom
elhinni,
A brit tudósok macskája,
Cirmi,
Ki miatt szomorú vagyok,
hibrid.
Csáp nőtt rajta, de kicsit az is
csorba.
Lélekmandragóra
Külön világot alkotok magam.
Egyedüli, megismételhetetlen
Mikrokozmoszom, mint a csillagtenger,
Örvénylő, s sikító mandragóra.
Mikor üt majd az utolsó óra
A madártollnál legyen könnyebb lelkem,
Ne legyen vétkem, mi Földről ne
eresszen,
Legyek oly bölccsé, mint a gondos
gazda.
Ne húzzon mélybe rossz, bűnös karma,
Találjam meg igaz utam idelenn,
Egységet érezzek majd lelkemben.
Nehéz az út az Egynek szívébe,
Vár még rám küzdelmek verejtéke
Míg nem sikít többé a mandragóra.
(Sohasem!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése