A Kodolányi János Főiskola Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, őszi félévre. A Próza-Dráma kurzus hallgatója Kiss Attila, aki azt a "házi feladatot" oldotta meg nagyszerűen, hogy egy társaságot egy képzeletbeli térbe helyez, és ott a konfliktus abból fakad, hogy mindenki "mást" szeret, vagy éppen "másképpen" szereti. Új, kiváló művét itt közlöm.
Túrós csusza
Színjáték öt
jelenetben és egy előjátékban
Szereplők:
Erik
Patrik
Kordé
Ágota
Pincér
Előjáték
A színpad közepén egy étkezőasztal áll,
máskülönben a szín üres. Bejön a pincér, és elkezdi behordani a székeket.
Egyesével hozza őket.
Mikor a pincér másodszorra fordul, bejön a
többi szereplő. Kordé és Erik jobbról, Patrik és Ágota balról lép a színpadra.
Kordé huszadik század előtti ruhadarabok kavalkádját viseli magán (pl. hosszú
felöltőt, kockás nadrágot, barokk cipőt, stb.), a többiek átlagos utcai ruhában
vannak.
Mindannyian egy-egy led-mécsest tartanak a
kezükben. A színpad előterében felállnak egymás mellé: a bal szélen Ágota,
mellette Patrik, majd Erik és Kordé. Egyszerre bekapcsolják a led-mécsesüket.
KORDÉ
Mutatkozzunk
be!
ERIK
Erik
vagyok, hajléktalan.
PATRIK
Patrik
vagyok, volt idegenlégiós.
ERIK
Te
is hajléktalan vagy.
PATRIK
Ne
szólj bele, hogy mit mondok!
ERIK
A
nézők azt fogják hinni, hogy csak te voltál idegenlégiós.
PATRIK
Mondjam
be, hogy te is az voltál?
ERIK
Ne
mondd be! Amit te műveltél az idegenlégiónál, az alig nevezhető szolgálatnak.
KORDÉ
(Erikre
és Patrikra néz) Kérem, hogy szorítkozzanak a bemutatkozásra.
ERIK
(Kordéra
néz) Akkor mondja el maga is a szövegét.
KORDÉ
(a
nézők felé fordul, feszes vigyázzállásban) Kordé vagyok, igazgató.
ERIK
Ez
túl kevés.
PATRIK
Te
is csak ennyit mondtál.
ERIK
Jó,
de nem tudjuk, hogy minek az igazgatója.
KORDÉ
(újra
mereven kihúzza magát) Városunk szociális intézményének az igazgatója.
ERIK
És
mit kapunk ma este?
KORDÉ
Vacsorát.
PATRIK
Azt
minden este kapunk.
KORDÉ
Ez
ünnepi vacsora lesz a Túrós Csusza Bárban.
ERIK
Miért
nem az Aranykakasban?
KORDÉ
(kényszeredett
arckifejezéssel kéri, hogy a kérdést tekintsék el nem hangzottnak) A volt
idegenlégiósok tiszteletére adjuk a vacsorát.
PATRIK
Már
majdnem mind meghaltak.
KORDÉ
Kik?
PATRIK
Akik
visszajöttek a légióból.
KORDÉ
Úgy
tudom, még tízen vannak.
Kordé mécsese kialszik. Kordé idegesen
kapcsolgatni kezdi.
Nem
világít a mécsesem! Mit kell vele csinálni?
Erik zsebre teszi a sajátját, és odamegy
Kordéhoz.
ERIK
Biztos
érintkezési hibás. Mindjárt megnézem az elemet.
PATRIK
Nem
ott kell felnyitni. Vigyázz, mert eltöröd!
Patrik is Kordé mécsese fölé hajol. Amíg
azzal bíbelődnek, Ágota mozdulatlanul áll a helyén.
ÁGOTA
Ágota
vagyok, egy londoni cég menedzsere. Húsz éve nem láttam apámat. Most sem akarom
látni. Azt szeretném, ha semmi közöm nem lenne hozzá. Inkább odaadom magam az
első hajléktalannak, minthogy segítsek apámnak helyrehozni az elmúlt húsz évet.
A földre dobja a mécsesét.
De tulajdonképpen, erre nincs is szükség.
Elővesz egy fiolát, és kiissza a tartalmát. A
többiek feladták Kordé mécsesének megjavítását, újra egymás mellé állnak.
ERIK
Nem
lehet megcsinálni.
ÁGOTA
Nem
olyan fontos az a mécses.
KORDÉ
De
hát, ez is része az előadásnak!
ÁGOTA
Neked
csak az előadás a fontos!
KORDÉ
(a
nézők felé fordul) Igaz is! Van egy lányom.
ÁGOTA
Ne
nevezz annak!
KORDÉ
Ötéves
koráig minden nap láttam.
ÁGOTA
Túl
régen volt!
KORDÉ
Szeretnék
mindent bepótolni. Ezért elhatároztam, hogy különleges ajándékká teszem a
lányomat. Ő lesz a ma esti tombola főnyereménye.
ERIK
Nem
lehetne inkább pénzt nyerni?
PATRIK
Engem
érdekel ez a lehetőség!
ERIK
A
pénz vagy a nő?
PATRIK
(Kordé
felé fordul) Kordé úr lánya.
ERIK
Nem
is ismered!
ÁGOTA
Apám
sem ismer engem.
PATRIK
(Eriknek)
Látod? Ez az! Egyáltalán nem vagyok rossz pozícióban.
ERIK
Érdekházasságot
akarsz kötni?
PATRIK
Dehogy!
Csak szerelmes akarok lenni.
ERIK
Akkor
fürödj meg!
PATRIK
Már
megfürödtem. (Megtapogatja a haját) Hajat is mostam.
ERIK
Nagyszerű!
Erik hátrafordul a pincérhez, aki éppen az
abroszt teríti fel.
Maga
is mutatkozzon be!
A pincér Erik és Patrik közé áll, akik helyet
szorítanak neki. A pincér is szeretne valamit tartani a kezében, de nincs mécsese.
Tanácstalanul néz körül, végül elővesz egy kanalat a zsebéből, és azt tartja
maga elé.
PINCÉR
A
pincér vagyok.
ERIK
Nagyon
jó! Most menjünk a dolgunkra!
Szétszélednek. A pincér kimegy a tányérokért,
Kordé hátratett kézzel vizsgálgatja az eddigi terítést, Erik jobbra kimegy a
színpadról. Ágota és Patrik egymásra mosolyognak, megfogják egymás kezét, és
úgy mennek ki balra.
1. jelenet: A terítés
A pincér behozza a tányérokat és kanalakat,
és elkezdi kirakni őket az egyes helyekre.
KORDÉ
Milyen
fogást készítettek a vendégeinknek?
PINCÉR
(felnéz)
Természetesen túrós csuszát.
KORDÉ
Más
nincs?
PINCÉR
(újra
felnéz) Nincs, uram. Ez a Túrós Csusza Bár. Az a specialitásunk, hogy csak
túrós csuszát lehet nálunk kapni.
KORDÉ
De
ide veteránok jönnek, akik ráadásul hajléktalanok! Ki vannak éhezve! Sült hús
kell nekik, és sütemény!
PINCÉR
(folytatja
a terítést, közömbösen) Tehetünk a túrós csuszára szalonnapörcöt. Utána
pedig cukrot, és akkor édesség gyanánt ehetik a vendégek.
KORDÉ
Fel
lesznek háborodva, hogy a legközönségesebb étellel akarom kiszúrni a szemüket.
PINCÉR
(befejezte
a terítést) A mi túrós csuszánk egyáltalán nem közönséges! A legminőségibb
alapanyagokból készítjük. Házilag gyúrjuk és szaggatjuk ki a tésztát. Bio búzát
használunk hozzá, amit kíméletes őrléssel dolgoztak fel. A túrót szintén a
saját konyhánkban készítjük, tanyasi tehenek tejéből. A cukor és a szalonna...
KORDÉ
Nem
tudna szólni a szakácsnak, hogy tegyen be egy kis húst a sütőbe?
PINCÉR
Én
vagyok a szakács, és eszem ágában sincs mást készíteni a túrós
csusza-konyhámon, mint túrós csuszát.
KORDÉ
Akkor
szóljon a főnökének, hogy ma estére mást rendelek.
PINCÉR
Én
vagyok a hely tulajdonosa. Miért nem foglalt asztalt az Aranykakasban, ha húst
akar enni?
KORDÉ
(leül
az egyik székre) Az túl drága. (A terítéket vizsgálja) Miért csak
kanalat tett?
PINCÉR
Hagyományosan
azzal szokás enni a túrós csuszát.
KORDÉ
(rácsap
az asztalra) Ide hajléktalanok jönnek! Nem érti?
PINCÉR
Azok
hozzá vannak szokva a kanál használatához.
KORDÉ
De
nem kifinomult emberek! Őket nem érdekli, hogy hagyományosan mivel szokták enni
a túrós tésztát. Nekik csak menzai tapasztalataik vannak, ott pedig a tésztához
villát adnak. Cserélje ki a kanalakat!
PINCÉR
Nincsenek
villáink. Mindig kanállal terítünk.
KORDÉ
Ha
maga az egyetlen alkalmazottja ennek a helynek, miért beszél többesszámban?
PINCÉR
Én
a hely főnöke vagyok. Az alkalmazott a feleségem.
KORDÉ
Akkor
szóljon neki, hogy hozzon otthonról villákat!
PINCÉR
(sértődötten,
szó nélkül kimegy)
KORDÉ
(magának)
Úgy látszik, mégiscsak meg kell próbálnom az Aranykakasnál.
Kordé feláll, és jobbra kimegy a színpadról.
2. jelenet: A harc
Erik jobbról, Patrik balról jön be a
színpadra.
PATRIK
Csőváz!
ERIK
Szia,
Patrik!
PATRIK
Mi
a pálya?
ERIK
Jól
vagyok, köszönöm.
PATRIK
Te
ezt elhiszed?
ERIK
Mit,
Patrik?
PATRIK
Hogy
elhívtak minket egy ilyen puccos helyre.
ERIK
Én
jobb szerettem volna az Aranykakasba menni.
PATRIK
Neked
mindig van valami bajod!
ERIK
Csak
nem vagyok olyan igénytelen, mint te.
PATRIK
(felkap
egy széket az asztaltól, és Erikhez dobja) Már megint kezded?
ERIK
(könnyedén
elkapja a széket, leteszi, és a támlájára támaszkodik) Ne veszekedjünk!
PATRIK
(dobbant)
Miért? Itt már nem védenek meg a smasszerek, mint a légióban.
ERIK
Saját
magadtól védtek meg ott is.
PATRIK
(kihúz
egy másik széket, és leül rá, egy harmadikra pedig felteszi a lábát)
Egyfolytában gondolkodom.
ERIK
(körbejár,
mintegy szemügyre véve a helyet)
PATRIK
Hallod,
Erik?
ERIK
Mi?
PATRIK
(összefonja
a karját) Mindegy.
ERIK
Gondolkodsz?
PATRIK
Igen.
ERIK
Te
mindig csak gondolkodsz.
PATRIK
Azon
szoktam gondolkodni, hogy éltük mi túl a légiót.
ERIK
(most
a terítéket nézegeti) Neked nem volt nehéz. Egész végig a sötétzárkában
ültél.
PATRIK
Te
pedig a betegszobán.
ERIK
Miután
mindkettőnk felszerelését cipeltem. (Végigsimítja a terítőt) Negyven
kilométeren át.
PATRIK
(nevet)
Micsoda fafej volt a szakaszparancsnok!
ERIK
(felemel
egy kanalat, és érdeklődve nézegeti) Miért?
PATRIK
Mert
csak negyven kilométer után vette észre, hogy én nem viszek semmit.
ERIK
(felemel
egy másik kanalat is, és a kettőt hasonlítgatja) Látta az már az első
méteren, hogy mit csinálunk, csak arra várt, hogy mikor esek össze.
PATRIK
De
te végig bírtad, igaz?
ERIK
Nem.
Negyven kilométer után összeestem.
PATRIK
Azt
hittem, összesen negyvenet mentünk aznap.
ERIK
Te
már harmincnál összeestél. Felszerelés nélkül. (Leteszi a kanalakat)
PATRIK
És
mi volt negyven után?
ERIK
A
többiek még tízet mentek. Engem meg felraktak valami tevére, és visszavittek a
kórházba.
PATRIK
Akkor
miért nem találkoztunk a kórházban?
ERIK
Mert
téged a kórház pincéjébe raktak, sötétzárkába. Úgy voltak vele, hogy ott is ki
tudod pihenni magad. Engem meg rendesen ápoltak.
PATRIK
Hogy
nem raktak ki minket a légióból?
ERIK
(most
a közönség sorait vizslatja, mintha keresne valakit a nézők között) Onnan
nem rúgnak ki senkit.
PATRIK
(ásít)
Vécét is kirakták.
ERIK
Neki
veseproblémái voltak.
PATRIK
Az
csak ürügy volt. (Dörzsöli a szemét) El sem bírta a hátizsákot. Totál
alkalmatlan volt a szolgálatra.
ERIK
(még
mindig a közönséget nézi) Ahogy te is. De tüntetőket ijesztgetni, arra
bárki megfelel.
PATRIK
Engem
is kirakhattak volna. (Elalszik)
ERIK
(felocsúdik,
megfordul) Téged sosem raktak volna ki.
PATRIK
(alszik,
nem hallotta Eriket)
ERIK
Az
irodás Caterine még azt is elintézte volna neked, hogy előléptessenek.
PATRIK
(felébred)
Caterine?
ERIK
Sírt,
amikor leszereltünk.
PATRIK
(nyújtózkodik)
Mert beteg volt az édesanyja.
ERIK
(megvetően
méri végig Patrikot) Te hülye vagy!
PATRIK
Ezt
mondta nekem.
ERIK
Tőlem
meg elkérte az igazolványképedet.
PATRIK
Szóval
te nyúltad le! Hónapokig kerestem, mikor hazajöttünk.
ERIK
Elloptam
tőled, és odaadtam neki.
PATRIK
Kinek?
ERIK
Caterine-nak.
Utána már nem sírt a beteg édesanyja miatt.
PATRIK
(feláll,
felemeli a széket, amin ült, és magához öleli) Egyszer táncoltunk.
ERIK
Milyen
csúnya nő volt! Te mindig csak a csúnya nőknek tetszel.
PATRIK
(még
mindig magához szorítja a széket) Egy nőt mindig jó megölelni!
ERIK
Volt
ott egy csomó nő.
PATRIK
Hol?
ERIK
A
partin. Ahol Caterine-nal táncoltál.
PATRIK
Nem
vettem észre.
ERIK
Te
csak Caterine-t vetted észre.
PATRIK
(leteszi
a széket) Többet nem táncoltunk.
ERIK
Mert
az ezredes lefújta a partit.
PATRIK
Szerinted
mit adnak vacsorára?
ERIK
(nem
figyel Patrikra) Az ezredes hazaküldte az összes lányt. Mielőtt még bármi
lehetett volna. Mert te Caterine-nal táncoltál.
PATRIK
Tudom,
tudom. Én mindig, mindent rosszul csinálok.
ERIK
(torkon
ragadja Patrikot) Miért kellett elrontanod a bulit?
Patrik is megragadja Erik torkát, birkóznak,
a földön hemperegnek. Végül Erik maga alá gyűri Patrikot, és ráül.
Miért
nem kezdtél el inkább egy lányt fűzni, mint mindenki más?
PATRIK
(nehezen
beszél, mert Erik teljes súlyával rajta ül) Azok nem érdekeltek.
ERIK
Caterine
az ezredesnek kellett.
PATRIK
Caterine
azt mondta, hogy mentsem meg az ezredestől.
ERIK
(feláll,
és párszor finoman belerúg Patrikba, miközben beszél hozzá) Megérte az
ötven nap sötétzárkát a hőstetted?
PATRIK
(nyöszörög,
kezével eltakarja a fejét)
ERIK
Legalább
a lincseléstől megmenekültél. Ötven nap alatt mindenki elfelejtette az esetet.
PATRIK
(a
lehető legkisebbre húzódik össze a padlón)
ERIK
(leül
az asztalhoz, mint egy normális éttermi vendég) Na, jó! Elég a nosztalgiából.
Hol van Kordé? Enni akarok!
PATRIK
(még
mindig a földön fekve, összekucorodva) Úgysem kapunk mást, csak túrós
tésztát.
ERIK
(rácsap
az asztalra) Én sült húst akarok, és süteményt!
PATRIK
De
ez a Túrós Csusza Bár. Itt nem adnak mást.
ERIK
Majd
Kordé elintézi a szakáccsal, hogy kapjunk valami rendes kaját.
PATRIK
(felemeli
a fejét) Gondolod?
ERIK
Tuti!
PATRIK
(feláll)
Akkor jó. Reméltem is, mert a túrós tésztához semmi kedvem.
ERIK
(szigorúan)
Egy hajléktalan nem válogat!
PATRIK
(leül
az asztalhoz, Erikkel szemben, szintén mint egy rendes éttermi vendég, csak a
haja kicsit kócos, és a ruhája gyűrött) De ez egy ünnepi vacsora. Csak
megérdemeljük, hogy valami kiadósat kapjunk, nem?
ERIK
(bólogat)
Várnak. Erik türelmetlenül dobol az ujjaival
az asztalon, Patrik keresztbe teszi a lábát, és összefonja a karját.
3. jelenet: A lista
Kordé jön be jobbról. Kezet fog Erikkel, majd
Patrikkal is.
KORDÉ
Uraim,
köszönöm, hogy eljöttek! (Körbenéz) De hol vannak a többiek?
ERIK
Milyen
többiek?
KORDÉ
(papírlapot
vesz elő, és olvasni kezdi a neveket) Jóska Ferenc.
ERIK
Az
ki?
PATRIK
Szalma.
ERIK
Ja,
a Szalma. (Kordénak) Meghalt.
KORDÉ
(elővesz
egy tollat, és áthúzza a nevet) Stifter János.
ERIK
Az
én vagyok.
KORDÉ
(pipát
tesz a név mellé) Keszthelyi Attila.
ERIK
Az
ki?
PATRIK
Az
én vagyok.
KORDÉ
(pipát
tesz a név mellé) Melkovics András.
PATRIK
Meghalt.
KORDÉ
(áthúzza
a nevet) Frigyes András.
PATRIK
Meghalt.
KORDÉ
(áthúzza
a nevet) Tóth László.
PATRIK
Meghalt.
KORDÉ
(áthúzza
a nevet) Jó Tibor.
ERIK
Meghalt.
PATRIK
Még
nem. Ma reggel vitték kórházba.
KORDÉ
(először
át akarja húzni a nevet, de végül csak egy pontot tesz mellé) Nagy
Bertalan.
ERIK
(Patrikra
néz) Berci?
PATRIK
Meghalt.
KORDÉ
(áthúzza
a nevet) Lakatos Tamás.
ERIK
Az
a cigány?
PATRIK
Meghalt.
ERIK
Az
mindent túlél.
PATRIK
Ott
voltam a temetésén.
KORDÉ
(áthúzza
a nevet) Bánáti Rajmund.
ERIK
Neki
most van lakása.
KORDÉ
Azért
eljöhetett volna.
ERIK
Aki
nem az utcán él, ne jöjjön ingyen-vacsorára!
KORDÉ
(pontot
tesz a név mellé) Kordé Ágota. Az az én lányom. Nemsokára megérkezik.
ERIK
Jól
néz ki?
KORDÉ
(elteszi
a papírt és a tollat) Igen, elég csinos. (Kimegy, hogy megkeresse a
pincért)
ERIK
(Patriknak)
Biztos tök ronda. Meghagyom neked.
KORDÉ
(visszajön
a pincérrel) A vacsorát hamarosan tálaljuk.
PATRIK
(Kordénak)
Barna a lánya haja, Kordé úr?
KORDÉ
Igen,
gesztenyebarna.
ERIK
(vállon
veregeti Patrikot) Mint Caterine-é. A te eseted.
PINCÉR
Szalonnát
vagy cukrot kérnek rá?
PATRIK
(Eriknek)
Mondtam, hogy csak túrós tésztát adnak.
ERIK
(Kordénak,
erélyesen) Én sült húst kérek!
KORDÉ
A
legminőségibb túrós csuszát szolgálják fel ebben az étteremben. Nem fognak
csalódni.
Kordé Erikre néz, de az duzzogva hallgat.
PATRIK
Én
szalonnával kérem.
ERIK
(felháborodva
kiabál) Az gusztustalan! A csöpögő zsír látványától felfordul a gyomrom!
PATRIK
Akkor
cukorral kérem.
ERIK
Hogy
lehet tésztát cukorral enni? Ennél még a beduinok kajája is elviselhetőbb!
PATRIK
Akkor
szalonnával és cukorral kérem.
PINCÉR
Nem
hinném, hogy jó ötlet keverni a kettőt.
PATRIK
(rácsap
az asztalra) Maga itt a pincér, és az a dolga, hogy engem kiszolgáljon!
PINCÉR
(felháborodva)
Igen, de csak akkor, ha úgy viselkedik, mint egy tisztességes vendég!
PATRIK
(kihúzza
magát) Bocsánat! (Felemeli a tányérját) Kérem, hozzon nekem túrós
tésztát, valamint szalonnapörcöt és cukrot külön tálkákban.
PINCÉR
(felírja)
Tejfölt?
PATRIK
Nem,
köszönöm!
PINCÉR
(átveszi
Patriktól a tányért, majd kérdőn néz Erikre)
ERIK
(nem
válaszol, továbbra is duzzog)
PATRIK
(legyint
Erik felé) A bajtársamnak hozzon üres tésztát.
PINCÉR
(bólogat,
és elmegy)
KORDÉ
(leül
az asztalfőre)
ERIK
(Kordénak)
Az Aranykakas túl drága lett volna?
KORDÉ
Sajnos
nem kaptam elég pénzt a szervezettől.
ERIK
De
csak ketten jöttünk el tíz helyett.
KORDÉ
(széttárja
a kezét)
ERIK
Adja
ide a részem a költségvetésből! Átmegyek az Aranykakasba, és eszem valami
normális vacsorát.
KORDÉ
De
ez nemcsak étkeztetés, hanem közösségi esemény is!
ERIK
Majd
utána visszajövök, és dumálhatunk. (A tenyerét nyújtja Kordé felé)
KORDÉ
(kivesz
néhány bankjegyet a zsebéből, és odaadja Eriknek)
ERIK
Kössz!
(A tenyerébe gyűri a pénzt, és szó nélkül kimegy)
4. jelenet: A
mérgezés
Ágota lép a színpadra balról. Kordé felnéz,
Patrik feláll. Ágota Patrikhoz lép oda.
ÁGOTA
Apa?
KORDÉ
Én
vagyok az apád.
Ágota Kordéhoz lép, és leköpi az apja
ruháját. Kordé döbbenten áll, majd zsebkendőt vesz elő, és törölgetni kezdi a
ruháját.
Ágota visszamegy Patrikhoz. Kezet nyújt neki.
ÁGOTA
Ágota
vagyok.
PATRIK
Patrik.
Leülnek egymás mellé.
ÁGOTA
Mi
a foglalkozása?
PATRIK
Hajléktalan
vagyok.
ÁGOTA
Á!
Ahhoz képest jól tartja magát.
PATRIK
(megtapogatja
a haját) Köszönöm! Éppen hajat mostam. Talán ennek köszönhető.
ÁGOTA
(kezébe
vesz egy kanalat, és azzal játszadozik) Sajnos késett a repülőgépem. Ezért
nem értem ide hamarabb.
KORDÉ
Megvártunk
a vacsorával, kislányom.
ÁGOTA
(Kordénak)
Téged nem kérdezett senki!
KORDÉ
Olyan
régóta várok már erre a pillanatra!
ÁGOTA
Húsz
évet vártál vele.
PATRIK
(Ágotának,
érdeklődően) Honnan érkezett?
ÁGOTA
(Patriknak,
kedvesen) Londonból. (Kordénak, gorombán) Én is sokáig vártam rád.
Mikor gyerek voltam, ültem a vacsoránál, és folyton azt kérdeztem, mikor jön
haza apa.
KORDÉ
Nem
volt könnyű a viszonyunk anyáddal.
PATRIK
Londont
sajnos nem ismerem.
ÁGOTA
(Patriknak)
Szép város. (Kordénak) Velem nem volt nehéz a viszonyod, mert egyáltalán
nem volt köztünk kapcsolat!
KORDÉ
Mindig
is szerettem volna ezt helyrehozni!
PATRIK
Párizsban
is csak egyszer jártam.
ÁGOTA
Most
már késő!
KORDÉ
Amíg
élünk, semmi sem késő.
ÁGOTA
(előveszi
az üvegcsét, aminek a tartalmát kiitta az előjátékban, és maga elé teszi az
asztalra) Amíg élünk...
KORDÉ
Kezdjük
újra a kapcsolatunkat, kislányom!
ÁGOTA
Most?
KORDÉ
Még
csak huszonöt éves vagy.
ÁGOTA
Az
első huszonöt évet elmulasztottad. Nincs mire építeni.
Erik lép be jobbról.
ERIK
Az
Aranykakas bezárt. Összeveszett a szakács a főnökkel.
KORDÉ
Látja,
mennyivel jobb ez a hely!
ERIK
(Ágotára
néz) Látom.
ÁGOTA
(feláll,
kezet nyújt) Üdvözlöm, Ágota vagyok.
ERIK
Erik.
KORDÉ
(feláll,
megkocogtatja a kanál nyelével a poharát) Kedveseim, örülök, hogy ilyen
szép számban összejöttünk, még ha vannak is, akik már nem lehetnek velünk, (az
üres helyekre mutat). Külön öröm nekem, hogy köztünk van a lányom, aki
Londonból érkezett hozzánk. Ágota tiszteletére egy különleges sorsjátékkal
készültem, amelynek a főnyereménye ő maga.
ERIK
És
mi a második díj?
ÁGOTA
Ágota
repülőjegye vissza, Londonba.
ERIK
(Patriknak)
Melyiket szeretnéd?
KORDÉ
Nem,
nem! Döntsön a sorshúzás.
Kordé bűvészkalapot vesz elő. Magasba tart
egy fényképet.
Íme,
a lányom ötéves-kori képe.
Beleteszi a kalapba.
ÁGOTA
Íme,
a repülőjegyem.
Beleteszi a kalapba. Erikhez és Patrikhoz
fordul.
Uraim, ki húz
először?
ERIK
Én.
PATRIK
(megragadja
Erik karját) Szó sem lehet róla!
ERIK
Megint
verekedni akarsz?
PATRIK
Én
akarok először húzni! Én akarom Ágota fényképét!
ERIK
Akkor
meghagyom neked. Nyilván ki tudom tapintani, hogy melyik a fénykép, és melyik a
repjegy.
PATRIK
Nem
bízom benned.
ERIK
Vittem
a felszerelésed.
PATRIK
Akkor
sem!
ERIK
(hátra
lép) Jó. Akkor húzzál, tessék!
Patrik belenyúl a kalapba, a tenyerébe és az
ingujja alá rejti, amit kihúzott, és gyorsan zsebre teszi.
Erik gyanakodva méregeti Patrikot, belenyúl a
kalapba, és sugárzó arccal emeli magasba a repülőjegyet.
Mehetek
Londonba! Jessz!
PATRIK
De
hogy fogsz visszajönni?
ERIK
Ki
akar onnan visszajönni?
ÁGOTA
Londonból
senki nem akar visszajönni. Hacsak nem azért, hogy utoljára találkozzon az
apjával.
KORDÉ
Ugyan
már! Az élet csak most kezdődik el!
PATRIK
(Ágotának)
Most kezdődik el?
ÁGOTA
Megnézhetem
a képet?
PATRIK
(kiveszi
a képet a zsebéből) Tessék!
ÁGOTA
(csak
egy pillantást vet a képre, utána Patriknak nyújtja)
PATRIK
Magának
adom. Mert a magáé is volt.
ÁGOTA
Sosem
láttam ezt a képet. Sosem merek kislánykori képeket megnézni magamról.
PATRIK
(elveszi
a képet, és megnézi)
ÁGOTA
Magának
jó kapcsolata volt az édesanyjával?
PATRIK
(még
mindig a képet nézi) Igen. De nem maradt meg rólam egy kisfiú-kori kép sem.
ÁGOTA
Én
utáltam anyámat.
PATRIK
(elteszi
a képet) Miért?
ÁGOTA
Mert
elvált apámtól. Minden este követeltem, hogy hozza haza apát.
PATRIK
Nem
volt fényképe az édesapjáról?
ÁGOTA
Volt,
de anyám kidobta. Azt mondta, látni sem akarja a képét.
PATRIK
Szívesen
adnék magának egy fényképet magamról.
ÁGOTA
(tréfásan)
El is várom, mert magának most már van egy fényképe rólam.
PATRIK
De
csak én nyertem meg magát, maga nem nyert meg engem.
ERIK
(türelmetlenül)
Eszünk már végre?
PATRIK
(Eriknek)
Majd Londonban eszel.
ERIK
Csak
két nap múlva megy a repülő.
PATRIK
Addig
kibírod.
KORDÉ
Uraim!
A vacsorát tálalják.
5. jelenet: Az abrosz
A pincér hozza Erik és Patrik vacsoráját.
Leteszi Patrik elé a túrós csuszát, a cukrot és a szalonnapörcöt külön
tálkákban, és leteszi Erik elé a tányér üres tésztát.
ERIK
Ez
mi?
PINCÉR
A
barátja üres tésztát rendelt önnek. Kilencvennapos diétában, a szénhidrát-napon
kiváló vacsora.
ERIK
Csakhogy
én nem folytatok kilencvennapos diétát.
PINCÉR
Milyen
diétát folytat akkor?
ERIK
(felcsattan)
Semmilyet!
PINCÉR
Néha
akkor sem árt diétázni.
ERIK
Főtt
tésztával?
PINCÉR
Rendkívül
minőségi alapanyagokból készült.
ERIK
(legyint)
Ezt a szöveget már ismerem. (Fanyalogva enni kezd.)
PINCÉR
(Ágotának)
Önnek mit hozhatok?
ÁGOTA
Köszönöm,
már vacsoráztam. Nem kérek semmit.
ERIK
Én
egy sört kérek.
PINCÉR
Csak
szénsavmentes ásványvizünk van. Hagyományosan ezt isszák a túrós csusza mellé.
ERIK
(morogva)
Akkor nem kérek semmit.
A pincér kimegy.
PATRIK
Londonban
nem lesz túrós csusza.
ERIK
(még
mindig morogva) Most sem túrós csuszát eszem.
PATRIK
(kiszedi
az összes szalonnapörcöt és az összes cukrot a tésztájára. Ágotának) Nem
kér egy kicsit?
ÁGOTA
Nagyon
jól néz ki!
PATRIK
Szedjen
magának!
ÁGOTA
Na
jó, egy kicsit. Már nagyon régen nem ettem túrós csuszát.
KORDÉ
Úgy
emlékszem, ez volt a kedvenced.
ÁGOTA
(megáll
a kezében a kanál) Igen, amíg el nem mentél.
KORDÉ
Anyád
nem engedte, hogy összekeverd a szalonnát és a cukrot.
ÁGOTA
Ezt
ettük aznap este is.
KORDÉ
Melyik
este?
ÁGOTA
Amikor
összepakoltál.
KORDÉ
Nem
akartam végleg elmenni.
ÁGOTA
Tudtuk,
hogy nem fogsz visszajönni. (Tovább szed Patrik tányérjából)
PATRIK
Szedje
ki az összes szalonnát és cukrot! Bátran!
ÁGOTA
Köszönöm,
de vigyáznom kell a kalóriákkal.
PATRIK
Most
felejtse el a kalóriákat! Ez egy különleges este! Bulizzunk!
Erik mogorván felnéz a tányérjából.
(Kordénak,
jókedvűen)
Maga nem eszik?
KORDÉ
(mint
aki leckét mond fel) Én vagyok a házigazda. Az a dolgom, hogy
mindannyiukról gondoskodjam, nem az, hogy egyem.
ERIK
Szerezzen
egy új szakácsot az Aranykakasba!
PATRIK
Akkor
legalább igyon valamit, Kordé úr! (Ágotának) Maga nem szomjas?
ÁGOTA
(megtörli
a szája szélét a szalvétával) De, igen. Szívesen innék valamit.
PATRIK
Pincér!
A pincér bejön.
Hozzon
nekünk mentes vizet, kérem! Kordé úrnak, Ágotának és nekem.
PINCÉR
(Erikre
mutat) És az üres tésztás úrnak?
PATRIK
(legyint)
Neki ne hozzon semmit!
PINCÉR
Rendben.
PATRIK
(Ágotának)
Ízlik a tészta?
ÁGOTA
Soha
nem ettem még ilyen jót!
PATRIK
(elgondolkodva)
Egyszer a rossz emlékek íze is eltűnik.
ÁGOTA
(teli
szájjal) Nem, nem azért. Soha nem kevertem még össze szalonnát cukorral.
ERIK
(felnéz)
Mégiscsak van rosszabb az üres tésztánál.
PATRIK
Londonban
minden jobb lesz.
A pincér behozza a vizet, és leteszi Patrik,
Ágota és Kordé elé.
Patrik magasra emeli a poharát.
Igyunk
Erikre, aki hamarosan új életet kezd Londonban!
Isznak. Erik feláll, és meghajol.
Kordé megkocogtatja a kanál nyelével a
poharát.
KORDÉ
Szeretném
megkérni Ágota lányomat, aki a mai este díszvendége, hogy mondjon ő is
pohárköszöntőt.
ÁGOTA
(zavartan)
Mielőtt idejöttem volna, azt gondoltam, hogy most találkozni fogok az
apámmal, aki húsz évig nem akart látni.
KORDÉ
Na,
kislányom, nem kell ilyen letargikusnak lenned! Örüljünk, hogy most
összeszedtem a bátorságom, és elhívtalak!
ERIK
És
rögtön meg is tette őt főnyereménynek.
PATRIK
Hallgassuk
tovább a tósztot!
ÁGOTA
(még
zavartabban) Nem hittem, hogy különösebben érdekes lehetek neki. És főleg
nem hittem, hogy jóvátehető az elmúlt húsz év mulasztása. Ezért mérget vettem
be. Lassan hatót. Néhány óra alatt végez velem.
Csend. Ágota körbenéz.
De
most, hogy találkoztam Patrikkal, már mégsem akarok meghalni. Hívnának mentőt?
PATRIK
(kiabál)
Pincér! Pincér! Hívjon azonnal mentőt! (Ágotának) Feküdjön ide, a
székekre!
ÁGOTA
(lefekszik
a székekre) Nem vagyok rosszul, köszönöm!
PATRIK
Azért
csak feküdjön! (Kordénak) Adja ide a kabátját, takarjuk be!
ERIK
Attól
nem lesz jobban.
Kordé leveszi a kabátját, és betakarják
Ágotát. Erik is odamegy a lányhoz.
PATRIK
(lesimítja
a takarót, mint amikor egy gyereket fektetnek le) Így!
ERIK
(Ágota
homlokára teszi a kezét) Nem elaltatni kell, hanem meggyógyítani. (Ágotának)
Milyen mérget vett be?
ÁGOTA
Ciánkálit.
ERIK
Azt
semlegesíti a zsír meg a cukor.
PATRIK
Gondolod?
ERIK
Ilyen
mennyiségben, amit megevett, biztosan. (Ágotának) Milyen kiszerelés
volt?
ÁGOTA
Nem
tudom.
ERIK
Hány
milliliteres?
ÁGOTA
Hat,
azt hiszem.
ERIK
Rosszul
csinálta. Nem lett volna szabad ennie. Nem fog hatni. Visszautazik Londonba?
ÁGOTA
(felül,
Patrikra néz) Nem, inkább itt maradok.
PATRIK
Biztos,
hogy jobban van?
ÁGOTA
Nem
is voltam rosszul. Nem éreztem semmit.
ERIK
(előveszi
a repülőjegyet, nézegeti) Micsoda mázli!
Berohan a pincér.
PINCÉR
A
mentő pár perc múlva érkezik!
PATRIK
Már
nem kell, köszönjük! Megoldódott a helyzet. Hívja fel, hogy ne jöjjön!
PINCÉR
Azt
fogják hinni, hogy valaki rosszul lett a túrós csuszámtól!
KORDÉ
Ellenkezőleg!
A túrós csuszája csodát tett!
PATRIK
(Ágotára
mutat) Megmentette őt a mérgezéstől.
PINCÉR
(sugárzó
arccal) Igazán? Hívom az újságíró barátomat. Nyilatkoznának neki?
ÁGOTA
Én
nem nyilatkozom senkinek.
ERIK
Én
szívesen elmondom a történetet. Kapok érte valamit?
PINCÉR
A
maga nevét is feltüntetik a helyi újságban.
ERIK
Helyes!
Küldjenek utánam egy tiszteletpéldányt Londonba!
Erik elindul jobbra kifelé.
KORDÉ
Hová
megy?
ERIK
Össze
kell szednem némi indulótőkét még az elutazás előtt. Kössz a vacsorát!
PINCÉR
(utána
megy) Mikor keresheti meg az újságíró barátom?
ERIK
(már
a színpadon kívül) Holnap egész nap itt leszek, a téren. Bármikor jöhet.
Kordé, Patrik és Ágota némán állnak egy
darabig.
KORDÉ
(kinyújtja
a kezét Ágota felé) Kislányom!
ÁGOTA
(elfordítja
a fejét) Ne nevezz így! (Patriknak) Hol alszik ma éjjel?
PATRIK
(széttárja
a kezét) A szállón. Az utcához túl hideg van.
ÁGOTA
Én
is mehetnék?
KORDÉ
Aludj
nálam! Van külön szobám.
ÁGOTA
Most
nem!
KORDÉ
(Patriknak)
Jöjjenek mind a ketten!
PATRIK
Nagyon
kedves, szívesen!
ÁGOTA
Nem
megyünk! Mától én is hajléktalan vagyok. Nem megyek vissza Londonba, és nem
megyek vissza a szüleimhez.
KORDÉ
Pedig
olyan büszke voltam a sikereidre!
ÁGOTA
(mérgesen)
Épp azért! Nem akarom, hogy büszke legyél rám!
KORDÉ
Mégsem
hagyhatom, hogy az utcán végezd!
ÁGOTA
Patrik
segíteni fog nekem.
KORDÉ
Miért
nem engeded, hogy én segítsek?
PATRIK
(Ágotának)
Akarja, hogy munkát vállaljak?
ÁGOTA
(Patriknak)
Dolgozott már valaha?
KORDÉ
(siránkozva)
Micsoda szégyen ez a családunkra nézve!
ÁGOTA
Pontosan
ezt akarom! Hogy szégyen érje a családunkat!
PATRIK
Nem,
még sosem dolgoztam, de megpróbálhatom. Kordé úr, nem tudna nekünk valamilyen
támogatást szerezni?
KORDÉ
Még
nem házasok.
ÁGOTA
Ha
csak ezen múlik, már holnap összeházasodunk. Vagy még ma este.
PATRIK
Előbb
töltsön velem egy éjszakát a szállón! Kordé úr, nem tudna nekünk külön szobát
szerezni?
ÁGOTA
Két
összetolt ágy is jó lesz.
PATRIK
Függönnyel
elválasztva.
ÁGOTA
A
függöny nem fontos. Nem akarunk rögtön annyira belemerülni.
KORDÉ
(affektálva)
Én ellenzem ezt a kapcsolatot!
ÁGOTA
Pedig
most segíthetnél.
Kordé az asztal fölé hajol, majd egészen
ráfekszik. Magára húzza az abroszt, mint egy takarót, a tányérok csörömpölve
hullanak a földre. Egészen beburkolózik az abroszba.
PATRIK
Meghalt?
ÁGOTA
Csak
bebábozódott. (Megfogja az asztal egyik szélét) Vigyük ki a hidegre, ott
majd felenged!
Patrik megfogja az asztal másik végét, és
elkezdik kifelé cipelni.
PATRIK
Biztos
abban, hogy hajléktalan akar lenni?
ÁGOTA
A
legjobb kihívás, amit el tudok képzelni. Az üzleti életből már elegem van.
PATRIK
Sokan
feladják.
ÁGOTA
Mit?
PATRIK
A
hajléktalan életet. Nem elég szívósak.
ÁGOTA
Én
az vagyok.
PATRIK
(elgondolkodva)
Igen, tudom. Az első pillanattól tetszett nekem.
ÁGOTA
Meg
akar csókolni?
PATRIK
Előbb
lássuk, mit szól a hajléktalan-szállóhoz. Az apjával mit csináljunk?
Itt lépnek le a színpadról, és eltűnnek a
nézők elől. Ágota hangja már a színpadon túlról hallatszik.
ÁGOTA
Hagyjuk
itt, az étterem előtt. Amikor kikel a burokból, majd rájön, hogy az élet
korlátlan lehetőségek tárháza.
Hangos csattanással leteszik az asztalt, és
elmennek.
Beszalad a pincér.
PINCÉR
Helló!
És a kárt kifizeti meg?
Függöny.
