A Kodolányi János Főiskola Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, tavaszi félévre.
Érsek Mária azt a házi feladatot oldotta meg nagyszerűen, hogy "nemet váltott", férfiként írt meg egy történetet. Itt közlöm.
Érsek Mária
A tünemény
Nincs ma jó napom. Riportra indulok az Isten háta
mögé. Szerencsére felfedezem, hogy van a közelben négycsillagos wellness
szálloda és onnan már csak negyven kilométerre van a helyszín.
Tegnap este Laurával megint veszekedtünk. Állandó téma
nálunk, hogy Laura gyereket akar. Két éve vagyunk együtt, szeretnék legalább még egy évet eltölteni vele
kettesben, kötöttségek nélkül. Klassz csaj, hosszú távra tervezek, nem akarom
elveszíteni, de korainak tartom a családalapítást. Tavaly férjhez ment a húga,
és már jön is a baba. Biztos ettől indult be ennyire.
Laura harmincöt éves, úgy gondolom, még várhatunk egy
évet, de neki ketyeg a biológiai órája. Eddig mindig sikerült megnyugtatnom, de
ezúttal hajthatatlannak bizonyul. Azt vágja a fejemhez, hogy képtelen vagyok
elköteleződni. Megfenyeget, hogy mire hazaérek, már nem találom a lakásban. Úgy
látom, komolyan gondolja.
Most, hogy megérkezem a szállodába, csak kellemes
fürdőre, jó vacsorára és valami lazító italra vágyom. Remélem, mindezt
megkapom, a szállodának jó híre van. Hat óra elmúlt, lemegyek vacsorázni, nem
szeretek későn enni.
Az étterem, majdnem tele van, keresek egy üres
asztalt, és nekilátok a tányéromra halmozott ételeknek. Majdnem befejezem,
amikor az állandó zsongás kicsit elhalkul. A férfiak
kezében megáll az evőeszköz, a nők pedig idegesen próbálják partnerük figyelmét
magukra terelni.
Körülnézek, és akkor meglátom őt. Lassan vonul,
kezében a tányérjával, a hátsó asztalok felé tart. Káprázatosan néz ki. Sötét
hajú szürke szemű, igazi bombázó. Naomi Campbell sem nézhetne ki jobban a
kifutón.
Ebben a pillanatban a tünemény mellém ér, leejt
valamit, és lehajol, hogy felvegye. Jézusom, a lélegzetem is eláll, ahogy nézem
a fenekére szorosan ráfeszülő ruhát. Elhalad mellettem, és sajnálattal veszem
tudomásul, hogy a hátam mögötti asztalok valamelyikéhez fog leülni.
Gyorsan hozok még valami desszertet, és úgy
helyezkedem, hogy szemben legyek az asztalával, így már feltűnés nélkül
bámulhatom őt. Közben azon töröm a fejem, vajon hol a partnere? Kizárt, hogy
egyedül érkezett volna. Próbálok vele szemkontaktust teremteni, és édes
istenem, úgy látom, hogy biztatóan rám mosolyog. Oda kell mennem hozzá, és
meghívni egy italra, határozom el. Nem vagyok egy félre lépős típus, de ezt az
esélyt nem hagyhatom ki. Különben is Laura vessen magára, nagyon kiakasztott
tegnap.
Sok időm nem marad, mert a szépség befejezi a
vacsorát. Veszek egy nagy levegőt, próbálok magabiztosnak látszani, és odalépek
az asztalához.
Ha nem veszi tolakodásnak, szeretném meghívni a bárba
egy italra.
Indulhatunk-mondja, és közben bájosan mosolyog.
Húú! Legalább nem égtem le- gondolom, és már ott is
vagyunk a bárban.
Kiválassza az egyik legdrágább italt, amit az
itallapon talál, de ezúttal nem bánom. Ez a nő minden pénzt megér, fut át az
agyamon.
Próbálom faggatni, hogy, mit csinál itt egyedül, de a
válasz elől mindannyiszor kitér. Meglehetősen titokzatosnak látszik, a nevén
kívül nem sokat tudok meg róla. Aztán már nem is erőltetem. Ő kérdezget a
munkámról, és amennyire tudok még koncentrálni, válaszolgatok, de már a
következő lépésen töröm a fejem. Nem tudom, hogy fogom felcsábítani a szobámba.
Egy idő után beáll a csend, és már kezd kínossá válni. Megkérdezem, hogy
iszunk-e még valamit. Legnagyobb meglepetésemre, Zita felajánlja, hogy
menjek fel a szobájába. Nem hiszem el,
hogy ekkora mázlim van.
-Húsz perc múlva várlak a 425-ös -ben, kettőt kopogj-
mondja, és beengedlek.
-Okay, mondom, ott leszek.
A lépcsőn gyalog rohanok fel, míg Zita a liftre vár.
Ledobálom a cuccaim, és beugrom a zuhany alá. Közben már a forgatókönyvet írom
magamban. Elképzelem, hogy se szó se beszéd, csak letépem a ruhát róla, és
vadul szeretkezünk. Majd ezt a lehetőséget elvetem, elég drága ruha van rajta.
Inkább szépen lassan kihámozom belőle, közben csókolgatom, ahol érem, ő pedig
vadul magára ránt az ágyon. Közben a nadrágom bizonyos része kezd már nagyon
szűkké válni. Még fújok magamra a Laurától kapott parfümből, és már indulok is.
Bekopogok, ahogy Zita meghagyta, és nyílik is az ajtó.
Ott áll valami csipkés csoda bugyiban és melltartóban, és még harisnyatartót is
visel. Pompás látvány. Mielőtt meg tudnék szólalni, üzleties hangon közli:
-Ötszáz dollár lesz, ha hajnalig maradsz, persze
fizethetsz forintban is. – mondja. Látva elképedt arckifejezésem, még
hozzáteszi:
-Olcsóbban is megúszhatod, ha egy óra alatt végzel.
-Nem, nem köszönöm,- motyogom, majd elindulok a lépcső
felé.
Még hallom amint,
azt mondja:
-Mit gondolsz aranyom, csak a két szép szemedért? – és
dühösen becsapja az ajtót.
Megsemmisülve nyitom ki a szobám ajtaját, és gyorsan
keresek valami innivalót a minibárban. Nem tudom, hogy tévedhettem ekkorát, ez
a nő egyáltalán nem néz ki kurvának, inkább valami modell félének gondoltam.
Persze gyanakodhattam volna, ha a farkam el nem veszi az eszemet.
Fogom az italom, kimegyek a teraszra, rágyújtok egy
cigire és felhívom Laurát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése