A Kodolányi János Egyetem Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, tavaszi félévre. A Líra kurzus hallgatója, Mádi Beáta azt a házi feladatot oldotta meg, hogy szabályos szonetteket írt a mindennapi életről, a felújításról, a takarításról, a konyhai feladatokról. Ritmikailag nagyon szép munkák, és a játékosságuknak köszönhetően igazán maradandó művek.
Mádi
Beáta
Felújítás
Határtalan
a kosz, a szürke por
leszáll
a légben elcsavargó pára,
a
fáradt, sápadt, régi kis szobába,
tapéta
csíkja védi a
falat.
A
bútorfény darabja elfogyott,
ma
tiszta lett az asztal és a székek,
lavór
kidől, ha létra lába széles,
letisztult
nálad minden porfogó.
Kikandikál
egy szeg, szöget verek,
a
fal tövében három polc lefestve,
szerelni
vágyó jóbarát a vágyam.
Pihenni
holnap úgy szeretnék most,
elernyed
izmom, nyűg a hátizom,
egy
barna pók ma hálót sző szobámban.
Konyha
Kifolyt
a kávé, kell a konyharongy?,
s
az asztalon, egy fürge csík nyoma
cukorka
barna löttybe’
virradóra,
elázik,
édes íze oly finom.
Kifolyt
a kávé, inni hol fogom?,
egy
kósza csésze széle szájon csókol,
a
csészealj röpül már messzi tájon,
a
konyha tartja össze otthonom.
A
gáz, ha kékül, halkan szundikál,
az
ablakon benéz egy napsugár,
a
tűzhelyen egy új edény a lángon.
Ma
lekvárt főz a málna és eper,
a
fáradság már mindent elkever,
s
üvegbe rakva csendes oly nagyon.
Porszívó
Pusztítok
minden bújó porcicát,
kapaszkodnak
szégyenlős sarokszöszök,
porszívóm
nyaka nyúlik, gyomra zörög,
falja
a por szálló hagyatékát.
Makacs
vagyok, ha lelkem tele már,
szőnyeg
szálai közt minden ott lakó
hallja
zengőn zúgó hangom átható
dallamát,
e test éhes szerenád.
Mozdulatlan
lennék nappal mégis,
ismerősként
köszön rám a fény is,
porzsákom
megpihen, nagyot nyújtózik.
És
hallanám, mit a csend elzenél,
ha
hangomat lecsendesíthetném,
úgy
szeretnék, oh, végleg elgurulni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése