2016. április 15., péntek

Szépírói kurzus 2016 tavasz/9 - Németh Noémi verse

A Kodolányi János Főiskola Szépírói Műhelye idén is folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható, már lehet jelentkezni a következő, őszi félévre. 
Németh Noémi azt a házi feladatot oldotta meg jól, hogy Petőfi Sándor Az őrült című versét megidézve megírta a saját "őrültjét". Itt közlöm.


Németh Noémi:
Az őrült

....Nem volt elég? Hagyjátok abba!
Rágják az agyam a gondolatok....
Dübörögnek, kiabálnak, sustorognak,
zakatolnak, kiröhögnek....
Hagyjatok! Pusztuljatok! Mit akartok?...
Ezer dolgom van még!
Mint a hangyák, fel- alá járkálnak...
Majd a mennybe taszítom az ördögöt,
aztán a pokol tüzén éghet az Isten is!
Te is mit kínozol?....
Muszáj volt felkelnem fényes nappal,
mert hirtelen megszállt az éjszaka.
Leírtam két sort. Jambikus volt.
Szomjas voltam. Kinyitottam a hűtőt
és megrágtam egy betűhalmazt.
Senki nem ért meg. Röhögnöm kell rajta.
Vele nem keresek, de állandóan találok.
Néha sírok is a buszon emiatt...
Aztán mit csinálok? Papír, toll és vésem
a hangokat. Egyszer belehalok.
Hagyjatok! Pusztuljatok! Mit akartok?
Összesúgnak a hátam mögött....
Idióták. Még meg kell találnom magam.
Ha így haladok, költő az nem leszek...
- a hangok is megmondták.
De a véremet akarják ezek!
Hallom őket, sikoltoznak...
Hagyjatok! Pusztuljatok! Mit akartok?
Felkoncolnak és élve boncolnak.
Olyan öröm áldozni a líra oltárán!
Szembeállítanak a farkasokkal,
de én a bárány vagyok.
Odanyújtom a vénám tálcán.
Kifényezem, teljék kedvetekre....
Aztán mi lesz velem? Süllyedjek a
Parnasszusra? Engem dobálhattok
a születésem előtt díjakkal! Hahaha!
Lepereg, mint a vakablak.
Mert ha süt a nap, akkor biztos esik is.
Vagy inkább faragjak fűzfabotokat?
Még sípolhatnék is velük.
Szörnyek is dúlnak, cincálják az
idegeim. Mit csináljak?
A hülye cikornyák tesznek boldoggá.
Csak vesződöm vele. Mert hála az nem kell.
Most lapultok, mi?
Azt hiszitek, Ti vagytok az úr a háznál?
Majd én megmutatom. Dobok két tripla
leszúrt hexametert, hogy csak nyekken.
Nem hiszed? Akkor kapjad el!
Mindenki bánt. A világ meg védi  magát.
Bombát robbantanak a mosolygó áldozatok.
Most is suttognak idebent.
Hagyjatok! Pusztuljatok! Mit akartok?
Írjam le? Megfeküdte a gyomrom.
A virágok is úgy nyílnak ki, ha valaki
beszél hozzájuk - különben tél lesz.
Egy jó kis éhenhalás! Az az igazi…. 
A múltkor is ez történt, aztán újraszülettem.
Előző életemben hadvezér voltam, de most
a nagy költő szelleme lobog bennem.
Hogy őrült vagyok? Hahaha….
Kacagok mint egy bolond. 
De őrült az nem vagyok. 
Pusztán elevenen felfalnak a gondolatok.
Kattog, zakatol, forog a világ,
beleszédülök a költői képekbe.
Állítsátok meg őket!
Ezek az életemre akarnak törni!
Gonoszak, mint a világ összes szépsége.
Ezek még azt is elveszik tőlem, ami nincs.
Hagyjatok! Pusztuljatok! Mit akartok?
Állítsátok meg a világot, ki akarok
szállni az élet nevű ringlispílből!
... ott majd nem rágják az agyam a gondolatok.
De előbb még kihúzom a dugót a fürdőkádból
és elsüllyesztem az egész világot.
Hagyjatok és pusztuljatok! Hahaha.

2016. ÁPRILIS 12.














1 megjegyzés:

Névtelen írta...

Csodás!