Fehér
Kinga
Testtelen gyötrelem
(Szonett Petrarca hatására)
Ámor
nyila szívemen áthatol,
S,
az éjszaka enyhét megtöri dalom.
Őrült-rab
szívem poémát magol,
Emészt
a gyötrelem, rí a fájdalom.
Elmémet
fojtogatja, ó , a gaz!
Dőreség, bátorság, ím most harcba száll,
Szerelmes
vallomásom így igaz,
Vállalom,
ha érte Hádész elkaszál.
Felé
repül, felszáll a sóhajom!
Szomjhalál
gyötri, hívószóra vár,
Testtelen
fellegen, fuldokló madár,
Belőlem
semmi nem marad, csak Ő
Képében
jő el majd a pirkadat,
Angyal
látomásként, végleg elragad.
1 megjegyzés:
Hogy-hogy még nem gratuláltam? Gratulálok! :-)
Megjegyzés küldése