A Szépírói Műhely őszi féléve folytatódik. A kurzusra a felhívás itt olvasható. A Líra kurzus hallgatója, Kovács Marianna megadott rímekre írt kiváló szonettet. Ebből a feladatból az is kiderül, hogy lehet jó verset írni úgy, hogy a szerző keretek közé van "szorítva", vagyis mintegy "gúzsba kötve kell táncolnia". A rímek adottak voltak, de a tartalom a szerzőnek köszönhető. Örömmel közlöm.
Kovács
Marianna
Boreászhoz*
Miért nyomulsz szürkeséggel szép napon?
Szomor** üli jóknak mind a lelkét.
Felhőidet szélsebesen szétkapom,
Ha zivatarok le nem legelték.
Hibrid platán kérgéből se tépdeshess,
Te öntelt, önző, kínzó törtető!
Nem hiányzol senkinek, ki érzelmes;
Kuporogj fenn, vár rád a háztető.
Borzold a mocsár mentén a sűrü nád
Fejét, kis fészkekkel telt, láthatod.
Csukd be szorosra szorgosan a pofád
Zabolázd meg nyugtalan állatod.
Ne zúgolódj, zörgetni kár, ácsiba!
Elbánt veled egy ernyedt bácsika.
Budapest, 2026. november 05.
*Boreász: a görög mitológiában az északi szél istene
**Szomor – Petőcz András által alkotott szó
